Amint az agy k�pes valamilyen – saj�t szab�lyoz�s alapj�n – rendszert alkotni, att�l fogva k�pesek elt�rol�dni fizikai s�kon az eml�kek. Az elt�rol�s mindig hat�sokra adott "v�lasz", ami a rendszer tartalm�t �s szab�lyait is m�dos�tja. Ez egy olyan m�trix, ami kezdetben pontok szab�lyos (vagyis ink�bb primit�ven egyszer�en elrendezett) halmaza, ami a hat�sok (ideginger�letek, hormon�lis v�ltoz�sok) hat�s�ra bizonyos form�t �nt. Ez a forma csak az �p�t�k�vekben mutat azonoss�got m�s ego "bels� m�trix�val" – a szab�lyok, a tartalom szinte teljesen k�l�nb�z�.
Ez azonban m�g csak a t�rol�s folyamata. Az el�h�v�s, ami gyakorlatilag az eml�kez�s, egy k�vetkez� l�p�s. Itt �rdemes tiszt�zni a l�lek fogalm�t, amely olyan, mint egy m�gneses mez� a fizikai m�gnes k�r�l: egy fels�bb lenyomata, "t�rk�pe" az agyi eml�k-rendszernek.

Ne feledj�k, hogy a rendszer �s a tartalma egy �s ugyanaz, �gy a l�lek rendszer-lenyomata egyben az eml�kek lenyomata is. Ahogy egy m�gnes m�gneses ter�t statikusan vizsg�lva el�g j�l k�r�lhat�rolhatjuk a m�gnes konkr�t helyzet�t, tartalm�t, a l�lek lenyomat�nak megfigyel�s�vel, mint egy f�nyk�pr�l tudhatunk meg inform�ci�kat. Ahogy egy "f�nyk�p" vizsg�lat�nak eredm�nye mondjuk egy videofelv�telhez k�pest gyakran nagyon kev�s �s kusza is lehet, �gy lehet �rtelmezhetetlen a l�lek egy pillanat�b�l (�llapot�b�l) az eml�kek �sszess�g�re, �sszef�gg�seire k�vetkeztetni. Az �sszef�gg�sek meg�rt�s�ben a dinamikus vizsg�latok seg�tenek, amit csak a szellem k�pes v�grehajtani (mint ego).
A szellem „m�k�d�se k�zben impulzusokat k�ld a l�lek lenyomat�ra, amely a fizikai test (jelen esetben az agy) �ltal meghat�rozott rendszer szerint tov�bb�t v�laszjelet a szellemnek. Ez nem is igaz�n k�ld�s, hanem csak reakci� (okozat) egy akci�ra (ok). A kapott v�laszb�l �s m�s k�ls� hat�sok �ltal keltett hat�sokb�l kell megfejtenie a szellemnek az agy aktu�lis rendszer�t ill. ennek megfelel�en a tartalm�t.
Hogyan is van ez? Adott egy ismeretlen nyelvezet� rendszer, amely �nmag�ban foglalja az inform�ci�kat is �s ez a rendszer a szellem sz�m�ra ismeretlen reakci�kat ad minden hat�sra? Nos, a helyzet enn�l bonyolultabb, �s ez adja a megold�s kulcs�t a "rejt�lyhez". J
Ugyanis a szellem impulzusai is v�ltoztatj�k a rendszert. �s mivel a szellemi ego ismeri saj�t indokait ill. c�ljait, ez�rt az alapj�n k�pes nyomon k�vetni az adott v�ltoz�sokat �s ebb�l k�vetkeztet�seket levonni.
Olyan, mint megfejteni egy titkos�r�st �gy, hogy elolvasunk minden levelet, amit k�ldenek nek�nk �s a rendszer elemeit (�r�sjeleit) "v�letlenszer�en", de tudatosan kiv�lasztva �rogatunk levelet a felad�knak.

A szellem teh�t egyr�szt egy olyan figyel�, aki egy bonyolult mint�zat� "monitort" b�mul �s ez alapj�n k�pez le dolgokat, mik�zben programokat ind�t el.
Egy olyan ember (szellem), akinek nem �ll rendelkez�s�re megfelel� min�s�g� l�leklenyomat ill. kev�s ingert kap vissza, amib�l dolgozhat, el�g neh�z helyzetben van. Ezek a fizikailag/lelkileg �s ebb�l kifoly�lag ment�lisan s�r�lt, vagy a nagyon ingerszeg�ny k�rnyezetben feln�v�, szint�n ment�lis elmeprobl�m�kat mutat� emberek.
Hogyan is kapcsol�dik ez az eml�kez�shez?
A szellem egyszerre csak 1 dolgot futtat illetve n�z. Ez a Most illetve az �lm�ny fogalma. Ha pedig az adott szellem kell�en ismeri a l�lek �ltal t�kr�z�tt rendszert, akkor k�pes visszaid�zni bizonyos elm�lt Most-okat �s �lm�nyeket.
Az ego vagy eml�kszik (introspekci�) vagy tesz (extrospekci�). S�t: egyszerre csak 1 dologra eml�kszik ill. 1 dolgot cselekszik.
A "tev�s" folyamata sor�n beavatkozunk a l�lek sz�r�j�n kereszt�l a rendszerbe. Az eml�kez�s pedig "visszakeres�se" a csin�l�s �ltal keltett hat�soknak. P�ld�val �lve a t�nyked�s olyan, mint az �s�s, az eml�kez�s pedig olyan, mint vizet folyatni a ki�sott mederbe. Az eml�kez�s teh�t egy, az alak�t�shoz hasonl� impulzus "bek�ld�se" a rendszerbe, majd annak figyel�se, hogy merre halad.
Persze lehet nagyon gyorsan v�grehajtani a fenti l�p�seket (eml�kez�s, csin�l�s), �gy l�tsz�lag k�pesek lehet�nk 3-4 dolgot p�rhuzamosan v�gezni, avagy komplett eml�kfolyamokat kiragadni – ez azonban csak gyorsas�g k�rd�se �s mindig lebonthat� a fenti elemi l�p�sekre.

Min�l tiszt�bban fel�p�tett teh�t az agyi rendszer (ami gyakorlatilag tiszt�n nyomon k�vethet� l�leklenyomatot produk�l), ann�l k�nnyebb �s automatikusabb az eml�kez�s. Egy j� mem�ri�j� ember sosem k�szk�dik azzal, hogy el�rje a k�v�nt inform�ci�t. Tudja, hol fogjon hozz�, hol ind�tsa el a folyamatot, ami azt�n "mag�t�l", vagyis az agyi folyamatok m�k�d�s�vel jut el a megfelel� �llapotba.
Vannak teh�t kapcsol�d�si pontok, amelyeken kereszt�l sz�t�gazhatunk az eml�kek k�z�tt. Az �r�let k�t v�glete, amikor rettent� kev�s ez a kapcsol�d�si pont (ez esetben gyakran elt�nnek inf�k, mert nincsenek hozz� kezd�pontok hozz�rendelve, viszont olyan asszoci�ci�k j�hetnek, amihez iszony� bonyolultan lehetne csak a "hagyom�nyos" m�don eljutni), vagy nagyon sok (olyan sok, hogy komplett rendszerek �tl�t�sa k�rd�ss� v�lik, viszont nagyon apr� dolgokra eml�kszik az "�r�lt").
A fent eml�tett pontokon kereszt�l lehet elind�tani bizonyos ir�nyba az eml�kez�st. Ez l�nyeg�ben beenged�se az elm�lt �lm�nyeknek, de kiz�r�sa is bizonyos „figyel�si aspektusoknak” (�rz�keknek). Ez a kiz�r�s arra j�, hogy konkr�tan az adott inform�ci�t kapjuk meg: hiszen ha pl. egy adott angol sz� sz�t�ri jelent�s�re vagyunk kiv�ncsiak (amit a k�nyvb�l tanultunk meg), akkor el�g zavar� lehet a sz�t�r illat�t is �rezni az eml�kez�sn�l.

M�sik lehet�s�g az �lm�nyek tudatos kombin�l�sa: amikor �gy illesztj�k rendszerbe illetve figyelj�k meg az eml�ket, hogy nem z�rjuk ki az �rz�kelt hat�sokat. Az el�bbi p�ld�t v�ve vagyis a sz�nak nem csak a le�rt jelent�se jelenik meg a "k�pzet�nkben", hanem azok a helyzetek is, amikor hallottuk haszn�lni �ket – �gy j�n l�tre a "ford�tott eml�kez�s" (nyelv�szetben akt�v sz�kincs), amikor az adott szitu�ci�hoz k�t�tten id�zz�k fel a folyamatokat. Ez a fajta folyamat seg�t egyszer�en �s tudatosan m�sk�ppen kommunik�lni m�s-m�s k�zegben, viselked�s�nket az adott k�zeghez igaz�tva.
A passz�v eml�kez�s teh�t ink�bb koncentr�lt eml�kfolyam-szeml�l�s, az akt�v eml�kez�s pedig az eml�kek megfigyel�s�nek rendszerbe foglal�sa.
Az eml�kek elt�rol�sa �s visszaid�z�se teh�t nagyon is elk�l�n�thet� folyamat. A gyerekeken megfigyelhet�, hogy ink�bb "tesznek", ez�ltal megismerve a test�k ill. a hozz� kapcsol�d� l�leksz�r�-rendszer m�k�d�s�t. Term�szetesen ezek a t�nyked�sek is elt�rol�dnak, de ink�bb a rendszer alapfel�p�t�s�t adj�k – mintha egy "robot", vagy b�bu ir�ny�t�rendszer�nek huzaloz�s�t v�gezn� a kisgyerek. Ezut�n m�r a kis alrendszereket, mint k�sz adotts�gokat lehet haszn�lni. P�lda erre a k�z haszn�lata: tudatosan val�sz�n�leg senki sem eml�kszik arra, milyen "gyakorlatokat" v�gzett az�rt, hogy k�pes legyen tudatosan �k�lbe szor�tania a kez�t (itt csak az �k�lbeszor�t� izmok m�k�dtet�s�r�l van sz�, semmi min�s�gi/er�beli flikk-flakk) – m�gis, k�pesek vagyunk r�, amikor csak akarjuk (eg�szs�ges embert felt�telezve). Ha megn�z�nk egy csecsem�t, akkor l�thatjuk a folyamatot, ahogy kap�l�dzik, fog�dzik ("j�tszik"). �gy pr�b�lgatja mag�t �s rendszer�nek hat�rait.

A hat�r fogalma felveti a k�rd�st: mi tartozik az eml�kek k�z�, meddig terjedhet az eml�kez�s.
Az eml�kek, a rendszer alapvet� fel�p�t�s�b�l ad�d�an a fizikai s�kkal �llnak kapcsolatban (pontosabban sz�lva azzal a legals� ill. els�dleges s�kkal, ahol az ego l�tezik). Ha teh�t eml�kekr�l sz�lunk, mindig valamilyen fizikai lenyomatr�l besz�l�nk v�gs� soron, amit term�szetesen a l�lek-szinten kereszt�l szeml�l�nk. Teh�t a szellem szempontj�b�l mindegy, hogy egy prec�zen meg�p�tett "m�agy" k�ldi a jeleket, vagy az agy kapcsol�dik t�nyleges v�gtagokhoz, �rz�szervekhez. A kapott k�szletb�l dolgozik. �ltal�nosabban vizsg�lva: a szellem "fizikai s�kja" az, ami az �ltala l�tott l�leklenyomaton t�l van. Ezt a s�kot teh�t k�zvetlen�l nem l�tja, viszont f�gg t�le (ha nincs test, nincs l�lek �s nincs „l�t�s” sem). Ez olyan szinten v�lik szimbi�ziss� az esetek nagy r�sz�ben, hogy a l�lek folyamatainak lassul�s�t, meg�ll�s�t – teh�t a fizikai test �reged�s�t �s hal�l�t a szellem hajlamos a saj�t hal�l�nak elk�pzelni, mik�zben gyakorlatilag ez "csak" a m�r megismert l�leklenyomat "elt�n�se". Egy rendszer megtanul�sa gyakran olyan k�pzettel t�rsul, hogy a rendszer megsz�n�s�vel elt�nik a tud�s is. Ez azonban nem �gy van, legal�bbis r�szben.
Mivel minden rendszer m�s, ez�rt k�t fizikai test, m�g ha ugyanaz a szellemi ego ir�ny�tja is (persze m�s id�ben), teljesen m�s k�szletet biztos�t. Azt m�r eml�tettem, hogy a rendszer mag�ban foglalja az inform�ci�kat is, teh�t k�t rendszer hi�ba hasonl� egym�shoz fizikai s�kon, hi�ba ugyanazokb�l az elemi „t�gl�kb�l” �p�tkezik: a szellemi s�kr�l n�zve nagyon k�l�nb�z�, �gy a agyi eml�kek �tvitele szinte a lehetetlens�g hat�r�t s�rolja, de bizonyos fokig megoldhat�.
A k�z�s pont ebben a feladatban a szellemi ego, amely tartalmazza az eddigi rendszerek ismeret�t, ezen rendszerek azonban a le�rtak alapj�n teljess�ggel inkombatibilisnek t�nnek egym�ssal. Vagy m�gsem �gy van?
Mint eml�tettem, az �p�t�k�vek ugyanazok. Ide�rtem a sz�nalap� l�tform�t�l kezdve a DNS �p�t�elemein kereszt�l a magasabb szinten ebb�l kialakult enzim- �s proteinrendszerig, ill. a neuronokig. Teh�t vannak mint�zatok, amik nagyj�b�l hasonl�tanak egym�sra �s ezek k�z�tt a hasonl�s�gok k�z�tt a szellemi ego adja az �sszek�ttet�st. A "szellemileg fejlett" egok teh�t azok, akik sok �letet �ltek le tudatosan, teh�t megismerve az elm�lt rendszereket, a benn�k tal�lhat� mint�k alapj�n hamarabb tanulj�k meg a m�g ismeretlen �s elk�vetkezend� alrendszereket.

Az el�z� �letbeli eml�kek �thoz�sa teh�t egy el�z� �let l�leksz�r�j�nek r�vet�t�se a mostani l�leksz�r�re. Ez, mivel az eml�kek ill. az eml�kez�s nem csak passz�vak, hanem alak�tanak is, az a "szellemi k�szlet" is, amivel egy �jsz�l�tt nekiindul az �letnek. A rendszerek k�l�nb�z�s�ge miatt ez ritk�n jelent fizikai s�kon megfogalmazhat�, konkr�t eml�ket, a mint�zatok hasonl�s�ga miatt azonban egy olyan lenyomatot ad, ami �ltal analogikus m�don �thozhat�ak az el�z� �let meg nem oldott probl�m�i, de m�r elsaj�t�tott "fels�bb tud�sa" is.
�gy teh�t, aki kevesebb el�z� �letbeli "l�lektapasztalatot" hoz �t, az kevesebb probl�m�val (pl. a rendszerek k�zti k�l�nbs�ggel) szembes�l, viszont rettent� neh�z szinte null�r�l kezdeni a megismer�st megint – ezt gyan�tom, hogy kevesen kock�ztatj�k meg, �gy v�gs� soron marad a reinkarn�ci�s ciklus "trad�cion�lis" m�dja �s annak filozofikus megfogalmaz�sa: "Az�rt l�tez�nk fizikai s�kon, hogy megtapasztaljuk azt �s ez�ltal magunkat". Kicsit �rd�gi, �nmag�ba fordul� defin�ci� ez, hiszen a "l�tez�s" folyam�n egyre �jabb "probl�m�kkal" (vagyis ismeretlen t�nyez�kkel) tal�lkozunk, �s ahhoz, hogy megoldjuk azokat, id�nk�nt �jabbakat gerjeszt�nk. Amikor az anal�gi�kat alkalmazva eljutunk arra a szintre, hogy gyakorlatilag "b�rmilyen k�szlettel" k�pesek legy�nk "b�rmit v�grehajtani", akkor m�r mondhatjuk azt, hogy "v�gezt�nk".
A „k�z�s mint�zatok” l�nyeg�ben genetikus eml�kek, vagyis egy adott test vagy faj genetikus k�szletazonoss�ga. Az a szellemi tudat teh�t, aki k�pes felismerni az anal�gi�kat, k�pes megk�l�nb�ztetni a genetikus eml�keket is. Ez sok embernek f�lelmetes lehet, mert ezzel a tud�ssal tulajdonk�ppen elszak�tja mag�t "emberiess�g�t�l" - hiszen felismerni azt, hogy t�nylegesen mi a k�z�s az emberekben, azt eredm�nyezi, hogy az illet� tudja, miben k�l�nb�zik � maga a t�bbiekt�l (t�bbek k�z�tt ennek a tud�snak a birtokl�sa is differenci�t ad…). Ez az a pillanat, amikor �t�li, hogy � nemcsak test, hanem l�lek �s szellem is egyben – amik k�l�n�ll�ak, de egy�tt dolgoznak.