A mgia nyolc szne
Fekete (hall-) mgia Clja ktrtû: egyfelõl a pusztt tkok hasznlata, msrszt az idõ elõtti hall elkerlse. Egyik technikja a Csd, a hall-n megidzse. ltalban ez a hall-n csontvz, kaszval, fekete, csuklys kpenyben, egyes esetekben kivl humorral. A mgus ezt a hall-kpet hvja meg nmagba, krlvve magt a lehetõ legtbb betegsg- s hallszimblummal. Ennek egyik eredmnye, hogy a mgus megtanulja elûzni a hallt s a betegsgeket magbl, msik eredmnye, hogy olyan tudatllapotba kerl, ahonnan knnyû pusztt mgit hasznlni. Minden esetben igyekezznk alternatvt keresni a pusztt mgira, mert ennek hasznlata a gyengesg jele. Ez a mgia az ellenflben olyan gondolatokat breszt, melyek elõsegtik az npusztt magatartst.
A fekete gnzis annyiban klnbzik a vrstõl, hogy a mgus nem harcba bocstkozik, hanem hidegvrrel gyilkol. Ennek a mginak jelentõs htrnya, hogy erõteljesen visszahat a mgusra, mert a varzslat ltrejtthez sajt hallt vetti ki.
Hall-nknt vizualizlhat pldul Hekat, Thanatos, Anubis, vagy Szaturnusz.
Kk (gazdagsg-) mgia
A gazdagsg nem csak pnz, hanem az, hogy mennyi befolysunk van emberek s anyagi javak felett. A pnz csak a szimbluma annak, amit a kzgazdszok nem tudnak sszefggõen megmagyarzni. Ennek ellenre a pnznek ntudata van, elkerli azt, aki kromolja, stb.
A pnz szeret mozogni, s azok, akik mozgatjk, azt veszik szre, hogy mg az lvezet is kifizetõdik nekik. A Gazdagsg-n a pnzgondolkodson alapszik: ehhez ismerni kell sajt vgyainkat, s a Pnz Szellemt. Nagyon fontos ezeket megrteni. Elsõ s legfontosabb lpsnk legyen, hogy megvizsgljuk a pnzzel kapcsolatos negatv gondolatainkat, s szmûzzk oket - azoktl, akik nem szeretik a pnzt, a gazdagsg menekl.
A gazdagsg-n meglshez segthet Zeusz, Jupiter, Midsz, vagy Krozus vizualizlsa.
Zld (szerelmi) mgia
A legtbb knyv sszemossa a szerelmi (vnuszi) s a szexulis (lunris) energikat. Annak ellenre, hogy gyakorta hasznlatos a szerelmi mgit szexulis clok elrsre felhasznlni, ez a fejezet csak azzal foglalkozik, hogy hogyan rheto el, hogy msok bartsggal, hûsggel, rajongssal viseltessenek irnyunkban. Az, hogy kpesek legynk megkedveltetni magunkat azokkal, akiknek nem voltunk szimpatikusak, s azokkal is, akiket egyltaln nem kedvelnk, hasznos tudomny - a viszonzatlan bartsg csak annak htrnyos, aki adja.
Az elso lps ennek elrshez az, hogy nmagunkat szeressk - gy msok is jobban hajlanak megkedvelsnkre. Ehhez figyeljk meg sajt nnk szeretetre mlt oldalait, s vegyk szre, mennyire szimpatikusak is vagyunk. A kvetkezõ lps pedig a mindenkire irnyul szeretet megtapasztalsa. Msok bartsgnak elnyershez hasznlhatunk egyszerûbb varzslatokat, vagy direkt erre a clra teremtett entitsokat, br leghatkonyabban szemlyes tallkozskor mukdhetnk. Ilyenkor igyekezznk minl jobban felvenni a clszemly viselkedsmintit - mutassunk rdeklõdst s szimptit minden irnt, amirõl beszl, olyan ritmusban, stlusban s ideig beszljnk, ahogy õ teszi, vegyk fel ugyanazon testtartsokat, tegynk ugyanolyan mozdulatokat, ugyanannyi szemkontaktust hasznljunk. Fontos az is, hogy ugyanolyan intelligenciaszintet, beszdstlust s humorrzket imitljunk, amilyen neki van.
Az zld erõ isteneiknt hasznlhatjuk Vnuszt, Aphroditt, vagy a mitolgiai Narcisszuszt.
Srga (ego-) mgia
Ez az, amit tradcionlisan "szolris mginak" neveznek. Ngy elklnthetõ, de sszefggõ aspektusa van: Az elsõ az Ego, avagy az a kp, amelyet az elme kszt sajt ltalnos termkszetrol, viszont kihagyja belõle azon szlsõsges viselkedsmdok nagy rszt, melyre az n kpes. A msodik a Karizma, avagy az nbizalom, amelyet az n msok fel vett ki. A harmadikat elg nehz megfogni, taln a Nevets-Kreativits kifejezs rja le legpontosabban. A negyedik a Dominancia.
Az Ego ltnek felismerse nmagban hordozza a vltozs lehetõsgt, de jelentos eredmnyeket csak annak elismersvel lehet elrni, hogy "van egy szemlyisgem, s nem igaz, hogy az ember a szemlyisgbõl ll".
Az Ego megvltoztatsa elsõsorban retroaktv invokci s bjols. Ennek sorn az ember megvltoztatja a sajt mltjt - hiszen a mltra alapozzuk jvõnket. Vizualizcival semlegesteni tudjuk azon rossz emlkeket, melyek tjt lljk fejlõdsnknek: elmnkben vgigjtszhat egy olyan verzija az esemnyeknek, amelyek abban az esetben lehetsgesek voltak, ezltal a rossz emlkeket semlegesteni lehet (pl. "vinnyogva elfutottam a kigyrt kopasz elol, amikor felemelte a kezt" helyett vgigjtszhatjuk az "amikor felemelte a kezt, gyesen orrbavgtam, majd trden rgtam, s amikor elõre hajolt, fejbe vgtam a tskmmal, s a kt gynyru hlgy, aki velem volt, meg lett mentve" verzit).
Az Ego megvltoztatsnak alapja, hogy a mgus pontosan ismerje sajt magt - ez egy hossz processzus, de a vgn mr tisztn ltszik az, amit meg akarunk vltoztatni. Fektessnk komoly hangslyt a gesztikulcira, a mimikra, a beszdmodorra, a viselkedsmintkra, mikor vltoztatjuk szemlyisgnket. rdemes elhelyezni valamilyen "mnemonikus elstõbillentyut" magunkon, amely szimbolizlja ezt a vltozst (pl. egy gyûrû thelyezse egyik ujjrl a msikra).
Az nbizalomfejleszts egy egyszerû trkkn alapul: tettetni kell. Rvid idõn bell ltszik a vltozs. Kt-hrom nap tettetett abszolt nulla nbizalom igazolhatja a technika hatkonysgt, tovbb segt felfedni a szksges szavakat, mozdulatokat, viselkedsmdot, melyek szksgesek a tettetshez.
A nevets s a kreativits kzti sszefggs elsõ ltsra nem evidens, de a humor lnyege olyan dolgok kz kapcsolatot tenni, melyek kzt addig nem volt, s sajt kreativitsunkon nevetnk, mellyel ezt a kapcsolatot ltrehoztuk. Ez a kreativits egyb megnyilvnulsaira is igaz. Ezen kvl pozitv nbecslsre s nbizalomra is szksg van ahhoz, hogy valami kreatvan humoros dolgon nevessnk - azok, akik nem szeretik nmagukat, hajlamosabbak inkbb msok szenvedsn nevetni, ha nevetnek egyltaln. A srga erõ megidzsnl fontos lehet a nevets - a komolysg nem szksges. Bizonyos invokciknl furcsa befejezsnek tûnhet a hisztrikus nevets kierõltetse, de a gyakorlatban hihetetlenl hatkony tud lenni - ugyanis elvonja a tudatos figyelmet az adott dologrl.
Az emberi trsadalom ugyangy hierarchikusan pl fel, mint az llatoknl, brmennyire is igyeksznk ezt elrejteni. Tovbb nehezti ennek felismerst, hogy az emberek hajlamosak tbb csoportosulsba egyszerre tartozni, melyekben klnbzõ trsadalmi sttuszt foglalnak el - ezek legtbbjben nem a nyers erõszaktl, inkbb bizonyos specializlt hozzrtstõl fgg a rangsorban elfoglalt hely. Amennyiben az illetõ kpes kompetensnek mutatkozni az adott krdsben, onnantl kezdve a dominancia azon tudatalatti, non-verblis kommunikcis formulktl fgg, melyeket mindenki megrt, de csak nagyon kevesen fognak fel tudatosan. Jellemzõ dominns viselkedsmintk: hangos, lass beszd, gyakori szemkontaktus, msok beszdnek flbeszaktsa s sajt beszdnk megszaktsnak megakadlyozsa, msok szemlyes aurjnak megzavarsa, sajtunk megzavarsnak megakadlyozsa, egyenes, rejtett fenyegetst hordoz testtarts, olyan helyek elfoglalsa, melyek a figyelem kzppontjban vannak. Azon trsadalmakban, ahol az rints gyakori, mindig a dominns kezdemnyezi, vagy hrtja el. A dominancia ktirny kapcsolatban van a hormonszintekkel - ha egszsggyi okokbl gygyszerekkel megvltoztatjk hormonszintnket, vltozunk mi is - s ami egy mgus szempontjbl fontosabb, ha megtvltoztatjuk viselkedsnket, vltozik a hormonszintnk.
A dominns megnyilvnulsok, gy tûnik, hatstalanok azokra, akik tudatban vannak az adott jelzseknek, viszont nagyon hatkonyak, ha a msik nincsen tisztban velk.
A katonai hierarchikban csak azrt nem mukdnek ezen dolgok, mert a felettesek kpesek fizikai ellencsapst mrni - ha egy magasabb rang tiszttel szemben nem megfelelõ testtartst vesznk fel, szlni fog az õrmesternek, aki kiszabja a bntetst, ennek kvetkeztben sajt tudatalattinkba fog beleivdni az engedelmessg. A srga erõ a hordozja a legtbb jnak, s rossznak, amire az emberisg kpes.
Ego-vizualizcis istensgek lehetnek: Ra, Hliosz, Mithrsz, Apoll, vagy Baldr
Lila vagy ezst (szex-) mgia
A legtbb kultusz s szekta vezetõje a trtnelem sorn olyan frfi volt, aki meg tudta gyõzni a nõket, hogy szabadon adjk szexualitsukat a frfiaknak. Kifizetni a nõket a spiritualits aprpnzvel, akik tiszteletkkel fizetik ezt vissza neked, s ez csak nvekszik a nõk pozitv visszajelzsei miatt. Jl fizetõ lls lehet, amg az regsg vagy egy rendõrsgi razzia utl nem ri az embert. A msik veszlye az ilyen jellegû vllalkozsnak, hogy elõbb-utbb a frfiak szreveszik: a partnerek lland vltakozsa szemben ll alapvetõ ignyeikkel a csaldalaptsra, ezrt mindig j s fiatal emberek veszik t azok helyt, akik kzpkor veikhez rtek.
Csak nagyon kevs kultuszbl hinyzik valamifle szexulis tants, mivel ez igen erõs irnyt eszkz lehet. A bevlt, "nagy" vallsok ltalban a "szabad szexualits" elfolytsra alapoznak, ezltal a nõk nagyobb biztonsgban rzik magukat, s a frfiak tudjk, kik a gyermekeik. Az ilyen helyzet azonban nagyon kedvez a prostitcinak, mert mindig lesznek olyanok, akiknek nem elg az, amit egy teljes letnyi monogmia adhat - ezrt igaz, hoyg a kuplerjok a valls kveibol plnek, a "nagy" vallsoknl kzvetetten, a szektknl ktvetlen mdon.
Ez felvet egy jabb krdst: mirt van szksgk az embereknek arra, hogy megmondjk nekik, mit csinljanak a szexualitsukkal? Mirt kell nekik spiritulis megerõsts ahhoz, hogy azt tegyk, amit akarnak? Mirt olyan j zlet a foly mellett vizet eladni?
Feltehetõleg azrt, mert genetikailag van belnk ptve a szexulis elgtelensg. A nõk genetikai felptse azt sugallja nekik, hogy szerezzk meg maguknak a legdominnsabb frfit, s esetleg szerezzenek hozz egy-kt olyat, aki csak ideiglenesen rhetõ el, de erõsebb, mint a sajtjuk. A frfiak gnjei azrt hajtanak, hogy minl tbb nõt tegyenek magukv. rdekes, hogy egyedl az embereknl van rejtve a peters ideje, minden ms emlõs nõstnyei ilyenkor szexulisan kihv viselkedskkel hvjk fel magukra a figyelmet. Az ezst gnzist ppen ez az elgedetlensg hozza - vgyaink, perverziink, be nem teljeslt aktusaink. Minden kreatv cselekedet mgtt ott hzdik a szexualits. Ezt az energit legegyszerubb orgazmus kzben felhesznlni, fõleg akkor, ha ("egyszeru" esetben) a kt rsztvevõ istensgeket testest meg.
A szexualits vonzshoz egy technika: Elõszr is hnyjuk le a szemnket, s kpzeljnk el egy flholdat, melynek cscsai felfel mutatnak. Ezutn nyissuk ki szemnket, s nzznk a clszemly szemeibe, ezalatt koncentrljunk arra, hogy ezstsen csillog fny sugrzik szemnkbol az vbe. Ennek fiziolgiailag is lesz hatsa: pupillink kitgulnak. A szemkontaktus a tudatos nben kelthet vgyat, a pupillk tgulsa a tudatalattiban.
A szexualitst az ezst (mint a hold szne) s a lila (mint szenvedly) szimbolizlja, ennek ellenre a fekete ltzet (mint szexulis vagy antiszexulis jelzs, ruhtl fggõen), azt mutatja, hogy ez lehet a szex titkos szne, jelzi a szex s a hall kzti kapcsolatot is.
A szex-n invokci istene lehet brmely isteni pr (Ardia s Carnun, Zeusz s Hra, Shiva s Shakti), vagy brmely isten, aki kapcsolatba hozhat a szexualitssal (Vnusz, Mars, szlsõsges esetekben akr Kli is).
Narancs (gondolkods-) mgia
A narancs mgia a merkri princpiumok eszkze. Ide tartozik a kuruzsls, a cselszvs, s a gyors gondolkods. Az orvostudomny mr egy kicsit eltvolodott, mikor rjttek, hogy az antibiotikumok s a steril mûtti eszkzk mûkdnek, de a mai napig megtartottk jelkpknek a kaduceust, Hermsz kgys botjt. Narancs erõt hasznl az gynk, a brker, s igazbl minden olyan munka, ahol gyakran kapnak szvrohamot az alkalmazottak. Ennek az erõnek az alapja az a fajta flelem, amitõl az adrenalin hatsra gyorsul a neuron-aktivits. Furamd, a helyzetfelismers-n arra alapoz, hogy nem a gondolkodsra gondolunk, hanem engedjk, hogy az idegessg elnyomja bennnk a gondolkodsunkat lasst dolgokat. A narancs gnzis energiit fel lehet hasznlni tolvajlsban, szerencsejtkokban, vagy intellektulis prbajokban, de maga a gnzis elrse jval hasznosabb, mint brmi, amit el lehet vele rni.
A narancs-n gnzisnak elrshez hasznos gyakorlat hatalmas szmsorokat sszeadni, vagy rengeteg, nehz krdst tartalmaz bortkot egyesvel felnyitni s gyorsan vlaszolni a krdsekre - addig ismtelgessk ezt, amg gondolkods nlkl nem tudunk vlaszolni.
Narancs energia istensgek lehetnek Loki, Coyote, Hermsz, vagy Merkr. (Kiegszts: azt, aki tolvajlssal foglalkozik, elõbb-utbb el fogjk kapni, mert a gondolkodst serkentõ aktivits helyt tveszi az elbizakodottsg, s a tolvajls miatt rzet izgalom helyt a lebukstl val flelem. Sokkal tbb pnzhez lehet jutni gynkskdssel.)
Vrs (harci-) mgia
Amita az ember feltallta a mdszereket, hogy elpuszttsa ragadozit, folyamatosan fejleszti az eszkzket sajt faja kiirtsra. Ha a szituci nem adott egy csathoz, akkor sportokban s versenyekben li ki aggresszivitst. Enek ellenre egy csatnak vannak szablyai. Az ember azrt harcol, hogy erõstse trgyalpozcijt, clja, hogy az ellenfelet "harc" mdbl "menekls" mdba knyszertse. A harci mginak kt aspektusa van: elõszr, hogy invokljuk azt az agresszivitst s magabiztossgot, amely tjuttat minket brmely szitucin, msodsorban a konkrt harci varzslatok alkalmazsa.
A vrs mgia alkalmazsnak mdja elsõsorban az, hogy az ellenfelet informljuk tmadsunkrl, s olyan paranoiss tesszk, amennyire csak lehet. Fontos, hogy nem clunk meglni az ellenfelet.
A vrs mgia valdi clja azomban inkbb az, hogy olyan erõt, energit mutassunk fel, hogy soha ne kelljen harcba bonyoldnunk.
Harci-n vizualizcik: Mars, Mithras, Thor, Tyr, Ares, Ishtar - de ne riadjunk vissza a modern szimblumok hasznlattl se, a robbananyagok s tûzfegyverek ugyangy vonzzk a vrs gnzist.
Oktarin (tiszta) mgia
Pratchett hipotzist kvetve az oktarin, a nyolcadik szn, az a szn, mely a mgus-nnket jelli. Ezt mindenki msknt ltja, de a jelentse ugyanaz - a nyers energia szne, mely kzelebb visz minket a megvilgosodshoz. A legtbb mgus kifejleszti magban a mgus-nt, mely mindenkinl klnbzik, de ltalban cseles, elszigetelõdõ, hajlama van a manipulcira s a bizarr dolgokra. A mgus-nnek nem ltezik termszetfeletti.
Ezen n kpes ltni a tbbit, s a kztk hzd kapcsolatokat, fejlõdsk mdjt, irnyt. Az oktarin gnzis felbredst hvjk "kgymarsnak" is. Azok, akikben ez megtrtnt, azonnal felismerik egymst. Ezen erõnek egyik legnagyobb adomnya az, hogy a mgus kpes fggetlenteni egjt mgus-njtol, konfliktus nlkl. Az a mgus, aki nm kpes magt htkznapi embernek lczni, vagy nem kpes egjtl fggetlenl megtenni valamit, nem mgus. Egy oktarin szolgl teremtse nagyon hasznos, szinte elengedhetetlen a mgikus munklatok sorn. Itt a sikertelensg ugyanolyan hasznos lehet, mint a siker - egy jl elksztett szolgl sikertelen visszatrse feladatbl, hogy informcit hozzon a "Nagy Robbansrl", vezetett a "Fiat Nox" elmlethez.
Az oktarin erõ megidzshez hasznlhat istenek: brmely mgusisten (Loki, Baphomet, Marduk, stb.), de erõsebb, ha sajt isten-formt krelunk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
