Wicca

A sz� jelent�se, b�lcs.B�lcsess�g�ket k�nny� meg�rteni, ha bele gondolunk, hogy a m�ltban f�vesemberek, j�vend�mond�k, var�zsl�k�nt is meg�llt�k a hely�ket. A Wicc�k teljhatalm� k�zvetet��k�nt m�k�dtek isten �s ember, valamint a k�l�nf�le l�ts�kok k�z�tt. A Wicca elsõsorban vall�s. Olyan hit, amely a vil�g egyens�ly�t �s term�szeti erõit tiszteli. Erõteljesen �sszpontos�t arra, hogy az ember �jra megtal�lhassa a term�szettel val� harm�ni�t �s egys�get. Ily m�don maga a Wicca a "l�lek eszk�ze". Mint minden m�s vall�s, a Wicca is arra keresi a v�laszt, hogy hol az ember helye a vil�gban, �s mi a c�lja.A cerem�ni�k �ltal�ban szerves r�sz�t k�pezik a vall�soknak; el�g, ha belegondolunk a kereszt�nys�g eucharisztikus liturgi�iba, vagy ak�r a s�m�nok esõid�zõ szertart�saiba - igen soksz�nû �s v�ltozatos elemeket tartalmaznak. Ezek alapja a szimbolizmus: a bor �s az ostya ugyan�gy a v�r �s a h�s megtestes�tõje, mint a Wicca �nnepeken haszn�latos bor �s s�tem�ny.A Wicca szertart�sok l�nyeges eleme az elõbb eml�tett �ldozat mellett az energi�k �raml�sa a k�r�n bel�l, melynek c�lja �ltal�ban energiak�ld�s azoknak, akik seg�ts�gre szorulnak, szem�lyenk�nt �s �tvitt �rtelemben is. Emellett a r�tusok sz�p sz�mmal tartalmaznak hermetikus elemeket is. Wicca, m�s n�ven Z�ld Boszork�nys�g a l�that� �s l�thatatlan term�szet tisztelet�n alapul� t�bb ezer �ves m�gikus term�kenys�gkultusz folytat�sa. A term�szet, a b�ke, �s a m�gia vall�sa. Wicca minden okkult, metafizikai, filoz�fiai �s vall�si rendszert elfogad.Tan�t�sai k�z�tt megtal�lhat�k az �kori miszt�riumok ugyan �gy, ahogy a s�m�nizmus egyes elemei, a keleti filoz�fi�k vagy az okkultizmus �s a ritu�lis m�gia. A Wicca szabad vall�s, nem t�r�t, nincsenek dogm�i, parancsolatai. A boszork�nys�g a szeretet �s �r�m vall�sa. Nem k�pzelik magukat fels�bbrend�nek, meg sem fordul a fej�kben. �k ink�bb azt mondj�k:"Szeress�tek a term�szetet �s �ljetek vele egy�tt!" Hasonl� k�ppen �lj�nk egy�tt embert�rsainnakl. �let�nk sor�n rengeteg emberrel �rintkez�nk, �s k�lcs�n�sen hasznunkra v�llhatnak e tal�lkoz�sok. �lljunk k�szen a seg�lyny�jt�s b�rmely fajt�j�ra. Senki mellett ne menyj�nk el �rz�ketlen�l, �s mindig vegy�k figyelembe, hogy az illet�nek milyen seg�ts�g a megfele�. Seg�ts�nk �nk�nt �s j� sz�vvel. De ne avatkozzunk be t�lzottan, ne v�llaljuk �t a m�sok sors�t, mert mindenkinek a mag��t kell meg�lnie. �m ha r�l�tunk a m�sok gondjaira, tan�csainkkal, monk�t seg�ts�ggel �s �tmutat�ssal k�nny�thet�nk rajta. A wicca alapvet� szab�lya: "B�rmit megtehetsz, ha m�snak nem �rtasz vele!" Innen folytat�dik a k�vetkez� intelme:"Ha j�t cseleksz�nk, h�romszoros j�val t�r�l meg, ha rosszat cseleksz�nk h�romszoros rosszal t�r�l meg."

Rejtett tudom�nyaikat m�r r�gebben is az �rnyak k�nyv�ben foglalt�k �ssze, �m ennek tartlam�t csup�n a csoport vezet�i ismert�k, k�zzel m�solt�k egym�sr�l, vagy eml�keze�kre t�maszkodva jegyezt�k meg. Sok csoportban megsemmis�tett�ka  k�nyvet, ha tulajdonosuk meghalt. Ma is e k�nyvbe �rj�k a boszork�nyok a var�zslataikat, ritu�l�ikat, a szab�lyok tal�n m�g ma is �rv�nyesek vele kapcsolatban, b�r k�nnyebb dolga van nnak, aki mag�nyos wicca, egyed�l �rja k�nyv�t.

Van wicc�nak k�r modern �ga is. Elt�rnek a r�git�l, viszont abb�l fejl�dtek ki. Az egyik a Feh�r m�gia: ez a m�gia szigor�an a j�val foglalkozik. Ellenzi a rosszat. Azzal foglalkozik, hogy m�sokon seg�tsen, j�ra tan�t, �nzetlen, s�r�bben haszn�lja a m�gi�t a var�zslatokat. Foglakozik a j�v�be l�t�ssal, az ismeretlen megismer�s�vel, �s term�szetesen �nmagunk megismer�s�vel. Ez egy nemes c�l� �gazat, ami csup�n seg�t�k�szs�get mutat. A Fekete m�gia: Ez a m�gia ellent�tsen �ll feh�rrel, vagyis ez pedig a feh�r ellen van. A kett� harcol egym�s ellen. M�g ez ront� var�zslatokat haszn�l, �tkok�t sz�r, a m�sik igyekszik azokat levenni. Itt jelenik meg az �nc�l�s�g, a saj�t �rdekek, a rossz akarat� cselekm�nyek. Ez az �g, is term�szetesen foglakozik m�gi�val, csak a var�zslatokat m�s c�lra haszn�lja.

Wicca �nnepek:Nagy szombatok:

Imbolc (febru�r 2):

A ny�j �llatai vagy ekkor adnak �letet az �v elsõ ivad�k�nak, vagy m�h�k megduzzad �s az �let teje csecs�kbe �s tõgy�kbe �ramlik. Ez a magok meg�ld�s�nak �s a mezõgazdas�gi eszk�z�k megszentel�s�nek ideje. Ez jelzi az �v s�t�t fel�nek k�zep�t. A Szûz �nnepe, eg�szen m�rcius 21.-ig, ez a n�veked�sre �s meg�jul�sra val� felk�sz�l�s idõszaka. Brighid k�gy�ja elõbukkan a F�ldanya m�h�bõl, hogy megn�zze, milyen az idõj�r�s, (a Gyertyaszentelõ eredete) �s n�h�ny helyen ilyenkor kezdenek a fagyott f�ldbõl kib�jni az elsõ s�fr�nyok.Ezen az �nnepen a Sz�zet menyasszonyk�nt tisztelj�k.A tûzhelyeket kitakar�tj�k �s �j t�zet gy�jtanak, az �gs�prûnek pedig a bej�rati ajt� mellett van a helye, annak szimboliz�l�s�ra, hogy a r�git kis�p�rt�k �s �dv�zlik az �jat. A Nap �jj�sz�let�s�nek tisztelegve minden szob�ba meggy�jtott gyerty�kat helyeznek.

Beltane(m�jus 1): 

Beltane eredetileg kelta vagy druida tûzfesztiv�l volt, amit az Istennõ �s a Szarvas istens�g egyes�l�s�nek meg�nnepl�s�re celebr�ltak, a term�kenys�g dicsõ�t�s�re. Az õsidõkben juhokat �ldoztak fel tûzben, a term�kenys�g�rt. Walesben Creiddyladhoz kapcsol�dott az �nnep, �s gyakran M�jus Kir�lynõj�nek h�vt�k. Beltane az ifj� Isten f�rfiv� serd�l�s�nek �nnepe. Ekkor szeret bele az Istennõbe, �s szerelm�k beteljes�l a mezõk�n, vir�gos r�teken. Az Istennõben megfogan az Istens�g. Az Õ term�kenys�g�nek, megterm�keny�l�s�nek �nnepe ez.  A vir�gok �s a z�ld lombok az Istennõt jelk�pezik, maga a m�jusfa az Istens�get. Beltane jelenti az �leterõ, a szenved�ly visszat�r�s�t, �s a v�gy beteljes�l�s�t. 

Lugnasad (augusztus 1):

H�rom arat��nnep k�z�l az elsõ. A most kezdõdõ ciklus v�ge az, amikor behajtj�k a ny�jat a mezõkrõl.Neh�z r�hangol�dni, de a ny�r v�g�t �s az õsz kezdet�t jelzi. A g�r�g mitol�gi�ban D�m�t�r, a gabonaistennõ ilyenkor kezdi el k�ts�gbeesetten keresni le�ny�t, Perszephon�t, akit H�d�sz rabolt el az alvil�gba fondorlatos m�don. hagyom�ny �gy tartja, e nap Lugh hal�l�nak �nnepe. A kelta vil�gk�p szerint a hal�l egyben �jj�sz�let�s is, teh�t a temet�si szertart�s gy�sz- �s �r�m�nnep is egyben. Val�j�ban azonban nevelõanyja, Taillte hal�l�nak megeml�kez�s�re rendelte el a napisten. Szok�s volt e napon v�s�rokat is tartani, amik legink�bb a t�rskeres�s, kapcsolatteremt�s c�lj�t szolg�lt�k.

Samhain (okt�ber 31):

Az �nnep m�s elnevez�sei: Halloween, Hallowmas, All Hallow's  Eve, Mindenszentek Napja, Hal�l�nnnep. A legjelentõsebb �nnep a kelt�k sz�m�ra. Az �esztendõ v�g�t, az �j �v kezdet�t jel�li. A kelt�k hite szerint ezen az �jszak�n eg�szen k�nnyen �tj�rhat�v� v�konyodik a t�lvil�g �s evil�g k�zti hat�r, a k�lsõ val�s�gunk �s belsõ vil�guk k�zti f�gg�ny k�nnyed�n fellibbenthetõ. A halottak szellemei elj�nnek hozz�nk. Ez�rt gondoskodnunk kell szeretteink szellem�rõl: megvend�gelj�k õket, õr�juk is gondolunk, k�l�n ter�t�ket szolg�lunk fel sz�mukra a vacsor�nkn�l. K�l�n�sen azoknak, akik az elm�lt �v sor�n t�voztak k�z�l�nk. Az �rek r�gi hite szerint ilyenkor a f�ld al�l is elõb�jnak mindenf�le j�, vid�m, de �rt�, gonosz l�nyek is. Ez ut�bbiakt�l meg�vhatjuk magunkat, ha ijesztõ k�pûre faragott t�kl�mp�st �ll�tunk az ablakunkba, udvarunkba, kert�nkbe, amelynek belsej�be eg�sz �jjel �gõ gyerty�t �ll�tunk. Ugyanezt a c�lt szolg�lja a maskar�s f�lvonul�s is, ez a szok�s most is �l az angolsz�sz orsz�gokban, ahol legink�bb Halloween n�ven �nnepelnek, �s  gyerekek is, felnõttek is ijesztõ maskar�kba �lt�znek, �gy ijesztgetve egym�st �s elûzve a rossz szellemeket. Az eredeti kelta szok�s szerint csak a felnõttek mulattak ily m�don. Ak�rcsak n�lunk a regõs�k Kar�csony-�j�v k�rny�k�n, az �rek is h�zr�l h�zra j�rtak csoportosan k�nt�lva, hogy elûzz�k a h�zt�l a ront� szellemeket, n�mi kis megvend�gel�s, fizets�g fej�ben. Samhain �nnep�hez sz�mtalan szertart�s, j�sl�s k�tõdik, hiszen a pog�ny kelta hit szerint ez az �v legm�gikusabb �jszak�ja. Ilyenkor a csal�d k�rbe�li a tûzhelyet, �s a tûz k�r�l k�s�rtethist�ri�kkal sz�rakoztatj�k egym�st. M�sutt sze�nszot �lnek, tarot-k�rty�t vetnek, vagy r�n�b�l j�solnak. Ezen az �jszak�n k�l�n�sen hat�sos, ha t�k�r elõtt elsuttogjuk a k�v�ns�gunkat. A j�sl�sok hasonl�ak a mi szilveszteri szok�sainkhoz: j�vendõbelinkrõl, h�zass�gr�l, a v�rhat� �ves idõj�r�sr�l �s egy�ltal�n, a j�võ �vben v�rhat� szerencs�rõl t�j�koztatj�k a k�v�ncsi k�rdezõt.