ezo
Regisztrci
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Misztikus lnyek
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Vallsok.istenek,felsbb hatalmak
 
Ismertetsek
 
Keltkrl
 
Amulettek s talizmnok

Amulettek s Talizmnok

 

A mgia eszkztrnak legegyetemesebb s legnpszerbb darabjai az amulettek s a talizmnok. Az amulett elnevezssel ltalban azokat a kismret trgyakat jellik, amelyek tulajdonosuk mgikus vdelmt szolgljk. A mgikus vdelem a legtbb esetben egyet jelent a szemmel vers elhrtsval, a ronts megakadlyozsval s a dmonok vagy ms rt szellemek elijesztsvel, tvoltartsval. Termszetes vagy ember alkotta trgyat egyarnt lehet amulettknt alkalmazni. A legkedveltebb termszetes amulettek kz tartoznak a klnfle kvletek, fldrgakvek, csigk, kagylk, karmok, fogak s gykerek, az ember alkotta amulettek kz pedig az isteneket, angyalokat, szemeket s kezeket brzol szobrocskk. Vgs soron azonban amulettnek tekinthet minden olyan, nyakba akaszthat vagy testre ersthet trgy, amelyet tulajdonosa vagy viselje annak tart. A talizmnok ezzel szemben olyan mgikus eszkzk, amelyek meghatrozott clok elrst, esemnyek bekvetkezst, vagy anyagi javak megszerzst vannak hivatva elsegteni.

A talizmnok a legtbb esetben mestersgesen ellltott trgyak, amelyek gyakran egy szisztematikusan felptett, minden esetlegessgtl mentes mgikus brval vannak elltva. Az ltalban kr alak talizmnbrk leggyakoribb szimblumok, dmonok, angyalok s istenek nevei, jelkpei, karakterei, szigillumai s kpmsai. A gyakran meghatrozott anyagra, mdon, idben s krlmnyek kztt elksztett talizmnt tulajdonosa egy hagyomnyos felszentelsi rtussal, vagy legalbbis egy rgtnztt birtokbavteli szertartssal teheti mg hatsosabb.Az amulett, de mg inkbb a talizmn csak egy szemlyhez tartozhat, msok ltal val viselse, de taln mg rintse is cskkenti az erejt, illetve hatkonysgt.

A vsrlst kveten ajnlatos az alaposan letiszttott medlt egy darabig ruha alatt viselni, hogy a testtel rintkezve feltltdjn az emberbl rad magnetikus fluidummal. Nhny nap mlva a htuljba karcoljuk bele sajt szigillumunkat, amelyet monogramunkbl, szletsi jegynkbl, uralkod bolygnk jelbl s valamilyen, ltalunk klnsen kedvelt jelkpbl, szimblumbl vagy emblmbl llthatunk ssze. Ezutn helyezzk magunk el az gy birtokba vett medlt, s koncentrljunk ersen a rajta lthat eredeti brra, majd szortsuk a keznkbe, s gondoljunk azokra a vgyainkra, terveinkre vagy cljainkra, amelyek elrsben, illetve megvalstsban szmtunk a segtsgre. Ha elg intenzven koncentrltunk az brra s arra, amit meg akarunk szerezni vagy el akarunk rni, azok sszekapcsoldva belevsdnek a tudatunkba, majd lassanknt lesllyednek a tudatalatti cen mlyre, a mgikus ser rejtett birodalmba, ahol beindtanak egy folyamatot, amely az egymst eldnt domink lncolathoz hasonlan a lthatatlan vilg szfrin thaladva vgl kifejti hatst az rzkelhet dolgok vilgban. A vrt eredmny termszetesen nem egyik naprl a msikra fog bekvetkezni. Addig is viseljk a medlt minl gyakrabban, ha md van r, az alvs kivtelvel llandan.

Ezen az brn a csillagkpeket (s vgs soron az egsz univerzumot) krllel gi kgy lthat. Az nmagba visszatr hullmos vonallal jelkpezett kozmikus kgy tbb-kevsb azonosnak tekinthet a vgtelensg s a ciklikussg egyik legismertebb szimblumval, a hermetikus s alkimista kziratok lapjain oly gyakran felbukkan, sajt farkba harap kgyval vagy srknnyal. Ugyancsak sajt farkba harap kgyknt brzoltk a kozmoszt jelkpez Urobroszt. Egy Olmpiodrosz nev grg alkimista szerint "egyes egyiptomi papi rnokok, amikor a kozmoszt akartk brzolni az obeliszkeken s a szent feliratokon, az Urobrosz nev srknykgy kpt vstk be vagy rajzoltk oda. Ennek testn a foltok elrendezse megegyezik a csillagkpek elhelyezkedsvel." Az ilyen s hasonl talizmnok legfontosabb clja szorosabbra fzni az ember s az univerzum kapcsolatt, helyrelltani az egyn s a vilg megbomlott harmnijt s vdeni viselje testi-lelki egszsgt.

   

Koreai szerencsetalizmn a Li dinasztia msodik peridusnak (XVVII.-XIX.sz.) idejbl. A kzepn lthat, krbe rajzolt kereszt a ngy gtjat jelkpezi, s arra utal, hogy a talizmn a tr minden irnybl maghoz vonzza a szerencst s a boldogsgot. A kzponti bra krl elhelyezked jelek a boldog let t alappillrt jelentik, amelyek tbb-kevsb megegyeznek a knai szerencsetalizmnok s dvzlkrtyk t denevrrel jelkpezett t ldsval. Ez az t alappillr a kvetkez: su- hossz let; pu- gazdagsg; kong-njong- bke s egszsg; ju ho- erny; no dzong-mjong- termszetes hall.

   

Egykor klnsen a Fldkzi-tenger szaki rszn hajz tengerszek krben volt npszer ez az gynevezett "asztro-navigcis" talizmn, amelynek els pldnyai a XVIII.szzadbl maradtak fenn. Viseli azt tartottk rla, hogy segt a tjkozdsban s a helyes t megtallsban, biztonsgosabb teszi a hajzst, lecsendesti a hullmokat, megoltalmaz a hajtrstl, illetve a vzbeflstl, hozzsegt a jvedelmez vllalkozsokhoz s a szerencss hazatrhez. Az let vizein hajzk hasonl jttemnyeket vrhatnak tle.

   

A fnix az gi tz, a Nap, az rk megjuls s a hallhatatlansg jelkpe. Az si Egyiptomban az jjszletett Ozirisz halhatatlan, mindent beragyog lelkeknt tiszteltk. Knban Feng-huang nven ismertk, s a madarak kirlynak tartottk. Ezenkvl sszefggsbe hoztk a csszrnvel, a hzastrsi hsggel, a nemi egyeslssel, a dli irnnyal, a tzzel, a nyrral s a piros sznnel. Testrszei az t ernyt szimbolizljk; feje az erklcsi tisztasgnak, kt szrnya a ktelessgtudsnak, hta a ritulisan szablyozott viselkedsnek, mellkasa az emberszeretetnek, gyomra pedig a megbzhatsgnak felel meg. Az antik szerzk tudni vltk, hogy a fnix minden tszzadik vben megltogatja az egyiptomi npvrost, Hliopoliszt, ahol hamuv geti magt, majd hamvaibl jra letre kel. Egyesek szerint a Fnix a ciklikusan elpusztul s jjszlet univerzum szimbluma. Tacitus 1461 vben adja meg letkort, Manilius pedig egy platn vben , amely addig tart, amg a Nap, a Hold s az t bolyg vissza nem tr kiindulsi helyzetbe. Tertullianus, Szent Ambrus s Jeruzslemi Szent Cirill a testi feltmads bizonytkt ltta benne.

   

Ez a bsget, termkenysget, szerencst, zleti sikereket, anyagi gyarapodst s gazdagsgot hoz Jupiter talizmn a kvetkez, nmagukban is igen hatsos elemekbl tevdik ssze: Fell hber betkkel felrva a Jupiter planetris intelligencijnak, Yahphielnek a neve olvashat. A bels krben, a hromszgtl jobbra a Jupiter planetris szellemnek, Hismaelnek, Balra Yahphielnek, a hromszg alatt pedig a Jupiter olmposzi szellemnek, Bethornak a szigilluma helyezkedik el. A hromszgben kzpen a Jupitert jelkpez korona, fell a bolyg kzismert asztrolgiai szimbluma, alul a vele trstott kt lllatvi jegy, a Nyilas s a Halak brja, kzttk pedig Jupiter pecstje lthat. A krgyr kt oldaln a Jupiterrel azonostott kt geomanciai alakzat, az Acquisitio(megszerzs) s a Laeititia(rm), als rszn pedig a Jupiter angyalnak, Zacharielnek a jele fedezhet fel.

   

Ez a talizmn -kzponti figurja, a serleg vagy kehely rvn (amely a nisg egyik legsibb s legegyetemesebb szimbluma)- sszekttetst teremt az isteni vilg ni oldalval, de mindenekeltt a szerelem s a termkenysg istennivel. Ebbl kifolylag viseljnek segtsgre lehet a prvlasztsban, a szeretett szemlynek ajndkozva pedig elidzheti a klcsns vonzalom kialakulst vagy a szerelem beteljeslst. A keresztnysg jelkptrban szintn fontos szerepet tlt be a kehely. Ez a hit szimbluma, de Jzus fldi letnek kezdett s vgt is egy-egy kehely jelkpezi. Az els kehely Mria testre utal, a felette lebeg galamb pedig a Szentllekre. A msodik kehely az utols vacsora kelyhe, amely Krisztus kiontott vrt tartalmazza. Ez a kehely nem ms mint a Grl, "a vgy titokzatos trgya", a kzpkori lovagi misztika beavatsi labirintusnak kzppontja.

   

Ez a Salamon kirlynak tulajdontott pentkulum, vagyis a kr alak mgikus bra a mentlis kpessgek fokozst, az intellektus fejlesztst s az emberben rejl legklnflbb kibontakozst elmozdt mgikus segdeszkzknt szerepel a kzpkori grimoire-okban, azaz varzsknyvekben. A nyugati ezoterikus tradci Salamon kirlyt tartja a bibliai idk legnagyobb mgusnak. A hagyomny szerint Salamon varzsgyri, pentkulumai s talizmnjai segtsgvel dmonok egsz lgijnak parancsolt. Ezrt tekintik mind a mai napig klnsen hatsosnak a neki tulajdontott varzsigket s mgikus brkat.

   

Ez a talizmn a indiai asztrolgia legfontosabb princpiumait foglalja magba. A kls kr a tizenkt llatvi jegyet brzolja, amelyek tkletesen megegyeznek a nyugati asztrolgia llatvi jegyeivel. A bels krben a plantk s a Fld jelkpes alakjai, illetve istenei. Kzpen pedig Szurja, a napisten lthat, amint kocsija el befogott ht lovat hajtaja. Mint minden krkrs bra, ez is mgikus vdelmet biztost, elhrtja, illetve semlegesti a negatv hatsokat, rzi a test s a llek psgt, makrokozmosz brzolsknt pedig sszekt a mindensggel s az univerzumot irnyt termszetfeletti hatalmakkal.

   

Az kori Egyiptomban klnsen a nk krben volt npszer az zisz-csom nven ismert tjet amulett. Mivel zisz vrt (egyesek szerint menstrucis ktjt) jelkpezi, eredetileg rendszerint valamilyen vrses rnyalat fldrgakbl -karneolbl, jspisbl, achtbl- vagy vrsre festett fajanszbl ksztettk. Elssorban a menstrucis fjdalmak enyhtst s a klnfle ni betegsgek gygytst vrtk tle. De minthogy ziszt tartottk az egyiptomi pantheon leghatalmasabb varzslnjnek, jelkpt a mgikus tmadsok elhrtsra is alkalmaztk. Az lket mindenekeltt a szemmel verstl s a rontstl vdte, a halottakat pedig az alvilgi szrnyek pusztt hatalmtl.

   

Az si Eurpa nyolc szakrlis nnepnek jeleit magba foglal talizmn. Az elmlt korok emberei, akik egytt ltek a termszettel, jval nagyobb jelentsget tulajdontottak az vszakok vltozsnak s az vet ngy egyenl rszre oszt kt napjegyenlsgnek s kt napfordulnak, mint modern vrosi ember, aki szmra ez utbbi esemnyek legjobb esetben is csupn elvont csillagszati fogalmak. Egykor az vszakokat elvlaszt hatrnapokat s a ngy kozmikus fordulnapot mgikus erej idszaknak tekintettk, amelyek klnsen alkalmasak a gazdag termst s a sikeres vadszatot elmozdt ldozati szertartsok s ritulis tncok bemutatsra, valamint a termszet rejtett erivel s az istenekkel val kapcsolatteremtsre. Az si szakrlis nnepek a kvetkez sorrendben kvetik egymst: Yule- a tli napfordul elestje, az ujjszlet fny nnepe; Imbolc- februr elsejnek elestje, a nvekv fny nnepe; Ostara- a tavaszi napjegyenlsg elestje, a kivirul termszet, a szerelmi mmor nnepe; Midsummer- a nyri napfordul elestje, a terms betakartsnak nnepe; Mabon- az szi napjegyenlsg elestje, a gymlcsrs, a szret, a bsg, a megelgedettsg s a harmnia nnepe; Halloween- november elsejnek elestje, az sk, a halottak, az alvilgi lnyek nnepe.

   

Az egyik legsibb egyiptomi amulett az Ozirisz htgerinceknt rtelmezett dzsed-oszlop, amely hieroglifaknt a tartssgot, llandsgot jelli. Vannak, akik vilgfa szimblumnak tartjk, azokbl az egyiptomi srfeliratokbl kiindulva amelyek szerint halottak a dzsed-oszlop segtsgvel jutnak fel az gbe. Az Ozirisz tiszteletre rendezett nnepeken fellltott nagymret dzsed-oszlop az isten feltmadst illetve a feltmadt istent jelkpezte. Az oszlop kt emberi karja minden bizonnyal a tlvilgi istenknt jjszletett Ozirisz uralkodi rtermettsgt volt hivatva reprezentlni. A frak a np eltt megjelenve ugyangy tartottk a kezkben a psztorbotot s a csphadart, a vdelem s a bntets, az oltalom s a megtorls eme kt si jelkpt.

A hindu tantrizmus kveti ltal hasznlt meditcis objektumok nyugaton is jl ismert formi a jantrk. Ezeket az arnylag egyszer, vonalas brkat "fmre, fra, brre, kre, paprra festik, illetve vsik, vagy csak egyszeren a fldre rajzoljk vagy a falba karcoljk." A szanszkrit (eredet) jantra sz jelentse "megtartst elsegt eszkz." Az itt lthat Sri- jantrt egy ngy "kapuval" elltott ngyzet hatrolja. Ennek belsejben koncentrikus elrendezs, stilizlt ltuszszirmokkal dsztett krk lthatk, amelyek kilenc, egymsba hatol hromszget lelnek krl. A jantra kzppontjt egy bindu ("pont") jelli. A hromszgek kzl ngy felfel, t pedig lefel irnyul. A lefel irnyul hromszgek a ni princpiumot, a felfel irnyulk pedig a frfi princpiumot jelkpezik. A kzpen lthat pont (bindu) a teremtett vilg sokt, a tulajdonsgok nlkli, megnyilvnulatlan Brahmnat szimbolizlja. A koncentrci, illetve meditci sorn a teremt pontbl kifel haladva eljuthatnak a teremtett vilghoz amelyet a ngyzet jell. (a ngyzet oldalain elhelyezked "kapuk" a ngy gtjnak felelnek meg.) Kvlrl befel haladva pedig a teremtett vilgtl juthatunk el annak teremtjhez, a megklnbztethetetlen Brahmanhoz.

   

Az ezoterikus tradci s a mgia egyik legfontosabb elmleti alapja az univerzum, azaz a makrokozmosz s az ember, azaz a mikrokozmosz struktrjnak lnyegi azonossgrl val tants. Egy Hermsz Triszmegisztosznak tulajdontott rtekezs gy fogalmazza meg ezt az si elkpzelst: "A makrokozmoszt szrazfldi s vzillatok npestik be, hasonlkppen az embernek is megvannak a maga apr lskdi. A makrokozmosznak folyi, tavai s tengerei vannak, az embert belek tltik ki s erek hlzzk be. A makrokozmoszban szelek s viharok tmadnak, az ember llegzik, s gzokat termel. A makrokozmoszt bevilgtja a Nap s a Hold, az embernek pedig szemei vannak, hogy befoghassa a fnyt; jobb szeme a Nappal rokon, bal szeme a Holddal. A makrokozmosz rendelkezik az llatv tizenkt jegyvel, s az ember ppgy rendelkezik velk; a fejtl, amely a Kosnak felel meg, a lbig, amely a Halaknak van alrendelve." Ez a talizmn - amelynek f funkcija az ember s az univerzum kapcsolatnak szorosabbra fzse - Cornelius Agrippa De occulta philosophijnak illusztrcijaknt kezdte plyafutst. Maga az bra - amelyen a mikrokozmosz ember s jelkpe, a pentagram lthat az univerzum gyrjvel krlvve - a plantk s a testrszek mgikus megfelelseit (Mars - fej, Vnusz - jobb, Jupiter bal kar, Merkr jobb, Szaturnusz bal lb, Nap - trzs, Hold - nemi szervek) volt hivatva szemlltetni.

   

Ez a mgikus krrel vezett hexagram (t egyenl oldal hromszgbl sszetevd hatg csillag) egy tipikus grimoire (varzsknyv) bra. A hexagram krl elhelyezked betkbl kiolvashat AGLA feliratnak a zsid s keresztny kabbalistk egyarnt gonoszt elhrt, rdgz hatst tulajdontottak az elmlt szzadokban. Az brt krlvev kr szintn a stt erk tvoltartst szolglja, maga a hexagram pedig sszekttetst teremt a makrokozmosszal s maghoz vonzza az univerzumot irnyt termszetfeletti hatalmak pozitv energiit.

   

A Mzes hatodik s hetedik knyve cm grimoire (varzsknyv) egyik mgikus brja, pontosabban pecstje. Az bra titkos rtelm hber feliratokat, Isten klnfle elnevezseit s a semhamporas nhny angyalnak a nevt foglalja magba. A semhamphoras egybknt egy tipikus kabbalista mdszer. A segtsgvel fedeztk fel a kzpkori kabbalistk azt a hetvenkt varzserejnek tartott angyalnevet, amelyek Mzes msodik knyvnek 19., 20. s 21 szakaszban vannak elrejtve. A knyvben olvashat ksrszveg szerint ez a talizmnbra hozzsegti birtokost az elrejtett kincsek felfedezshez, rtkes svnylelhelyek feltrshoz s a gyors meggazdagodshoz.

   

Az egyiptomi mitolgia mindmig legismertebb s legnpszerbb alakja a nagy varzsln, az isteni anya, a misztriumok leftyolozott rnje, zisz. Nevnek eredeti formja Iszet (rjk mg Aszetnek s Eszitnek is), amely trnust (szk)helyet jelent. Az t brzol kpek s szobrok legtbbjn ott lthat nevnek hieroglifje, a lpcszetes trnus. A ksbb sokfel ismertt vlt zisz elnevezs az egyiptomi nv grg vltozata. A grg-rmai korban nemzetkziv vlt ziszt az egyiptomiak egyebek kzt a termkenysg, a szls, az anyasg, a ni nem, a gabona, a sors, a hitvesi hsg, a testvri szeretet, az g, a szl, a vz, a tenger, a hajzs s a mgia istennjeknt tiszteltk. Kpmsa talizmnknt viselve az imnt felsoroltakon kvl az let szmos ms terletn is segtsgre lehet az embernek.

   

Ez a talizmn elssorban a kereskedknek, az zletembereknek, a tanulknak s az utazknak nyjt vdelmet, illetve hoz szerencst. Az bra kzponti eleme a Merkr bolyg asztrolgiai jele, amely ugyancsak a Merkrt reprezentl nyolcg csillag kzepn helyezkedik el. (a nyolcas a Merkr ltal uralt szmok egyike.) A csillag cscsai kztt elhelyezked tizenhat tovbbi jel a kzponti jel ltal kzvettett Merkr hatst van hivatva ersteni. A Merkr legfontosabb asztrolgiai jellemzi egybknt a kvetkezk: gyorsasg, lgiessg, mozgkonysg, sokoldalsg, tarkasg, vltozkonysg, semlegessg, alkalmazkods s talakuls.

   

Ez a talizmn nem ms, mint egy mandala. A "kr" jelents mandala sz egy bonyolult s sszetett brt jell, amely klnsen az indiai s tibeti ezoterikus tradciban jtszik jelents szerepet. Leegyszerstve egy vagy tbb kls krgyrbl, egy tli ltal ngy hromszgre osztott bels ngyzetbl s egy vagy tbb, ugyancsak koncentrikusan elhelyezked bels krbl ll. A rendszerint erdre vagy labirintusra emlkeztet mandala ezenkvl gyakran foglal magba klnfle istenalakokat, szakrlis szimblumokat, jelkpes trgyakat, mgikus eszkzket s pletelemeket. A fenti sma alapjn elvileg vgtelen szm mandalavarici hozhat ltre. A mandala a teremtett vilg, az univerzum sematikus brja, ugyanakkor a beavatsnak s a meditcinak, azaz a kzppont megkzeltsnek is fontos segdeszkze. Talizmnknt viselve segt az sszpontostsban, az elmlyedsben, valamint a helyes clok kivlasztsban s elrsben.

   

A ht klasszikus planta hexagramja. A kzppontban elhelyezked Nap rvn a talizmn a tbbi hat gitestnek kizrlag a pozitv energiit hasznostja. Az bra -amelynek elrendezse a plantknak a kabbala szefirival val trstst tkrzi- tttelesen a szivrvny szneit is reprezentlja. A kzpen elhelyezked hatszg (Nap) a sznek sszessgt magba foglal fehret, a bal fels hromszg (Mars) a vrset, a bal als (Merkr) a narancsot, az als (Hold) a srgt, a jobb als (Vnusz) a zldet, a jobb fels (Jupiter) a kket, a fels pedig a lilt kpviseli.

   

Az let- illetve vilgfa motvuma szinte minden kultrakrben megtallhat valamilyen formban. A vilgfa nem ms, mint a vilg tengelye, amely sszekti az egyms felett elhelyezked vilgszfrkat, vagyis az als, a kzps s a fels vilgot. Gykerei a dmonok lakta alvilgbl erednek, trzse tszeli a nvnyek, llatok s emberek ltal benpestett kzps vilgot, lombkoronja pedig belenylik az istenek gi birodalmba. A vilgfa motvuma a mitikus kozmolgik mellett npmeskben is gyakran felbukkan, de kzismert a szibriai npek vilgfakultusza is. A szibriai smnok tlvilgi utazsaik sorn a vilgfa segtsgvel jutnak el az als s a fels vilgba. Agy evenki smn a kvetkezket mondta a jurtja kzelben ll vilgfa jelkprl, s a smnfrl: "a mi hitnk szerint a rvl smn lelke ezen a fn kszik fel a legfels lnyhez, mert a szertarts alatt ez a fa megn s lthatatlanul felr az gig." A smnfa megmszsa a smnok beavatsban is jelents szerepet jtszott. Ennek az si rtusnak a nyomait rzik azok a magyar npmesk, amelyek a "tetejetlen" fa megmszsrl szlnak. Mindebbl kvetkezik, hogy a vilgfa brja talizmnknt viselve segt legyzni az akadlyokat, elmozdtja a vilgi s a spiritulis elrejutst, illetve, illetve felemelkedst, ezenkvl szilrdd, kitartv s llhatatoss tesz.

   

Ez a szerencst, sikert s gazdagsgot hoz naptalizmn a kvetkez, nmagukban is igen hatsos elemekbl tevdik ssze: Fell a Hrusz jobb szemvel dsztett egyiptomi szrnyas napkorong lthat. A bels krben -hber betkkel felrva- Michael neve olvashat. (Michael a nyugati okkultizmus szerint a Nap angyala.) A bels krben ezenkvl felfedezhet mg a Nap otthonul szolgl Oroszln asztrolgiai jele, valamint a Nap olmposzi szellemnek, Ochnak a szigilluma (mgikus pecstje) is. A krgyr jobb s bal oldalt egy-egy felfel ll, teht pozitv energit sugrz pentagram dszti. Alattuk helyezkedik el a Nappal trstott kt geomanciai alakzat a Frotuna Major (nagy szerencse) s a Fortuna Minor (kis szerencse brja. Vgl a krgyr aljn ott lthat a Nap angyalnak, Michaelnek a szigilliuma.

   

Knban gyakoriak a Buddha lbnyomt brzol vsetek, faragvnyok s kpek, amelyek rendszerint a buddhizmus nyolc szimblumt (ba-ji-xiang) foglaljk magukba. Ezek a szimblumok tbb-kevsb megegyeznek az si indiai koronzsi szertartsok kellkeivel, de a jelentsk termszetesen mr a buddhizmus hitrendszerhez kapcsoldik. A kagylkrt adja hrl a prdikci kezdett, illetve hvja ssze a tantvnyokat. A kerk magt a prdikcit, illetve Buddha tantsait jelkpezi (v. a "tan kereke" elnevezssel). A dszes mennyezet az emberek s az llatok irnit knyrletet fejezi ki, az erny pedig a gygyt erej nvnyeket vdelmezi a nap hevtl. A ltusz a tisztasgot jelkpezi, a vza a tkletes blcsessget, az aranyhalak a szabadsgot ("l mint hal a vzben"), illetve a vgs megszabadulst, a csom pedig az rk letet. Indiban hasonl mdon brzoltk Visnu lbnyomt, amelyek bri az univerzum alapvet princpiumait jelentettk meg.

   

Ellenttben Eurpval, Knban kimondottan pozitv kpzetek kapcsoldnak a denevrhez, s egy denevr megpillantsa egyrtelmen szerencss eljelnek szmt. Ennek oka mindenekeltt abban keresend, hogy a denevrt jelent sz (fu) hangtanilag tkletesen megegyezik a szerencst jelent szval (fu). Klnsen nagy hats szerencsejelkp a vrs szn denevr, mert a hagyomny szerint a vrs szn vonzza a pozitv dolgokat s tvol tartja a rosszakarat dmonokat. Knban igen kedveltek azok a kpek, amelyek a szerencsvel, az egszsggel, az ernyessggel, a bkvel s a hossz lettel azonosak. Az t denevrt brzol talizmnokkal rokon az az bra, amelyen kt gyermek lthat, amint t repdes denevrt prbl elkapni s egy nagymret vzba zrni, vagy amelyiken egy mgus ppen t denevrt enged szabadon egy ldbl vagy egy cserpfazkbl.

   

Ezen a talizmnon az llatv s a legjelentsebb fnyszgek lthatk. Ez utbbiak konkrtan a kvetkezk: kilencven fok, azaz negyedfny (qadrat) - ngyzettel jellve; szznyolcvan fok, azaz szembenlls (oppozci) - kt sszekapcsolt krrel jellve; hatvan fok, azaz hatodfny (sextil) - csillaggal jellve; s szzhsz fok, azaz harmadfny (trigon) - hromszggel jellve. Az asztrolgusok szerint a negyedfny s a szembenlls diszharmonikus, ellenttes, krtkony, a hatodfny s a harmadfny pedig harmonikus, bks, jtkony viszonyt jell. Az brt krlvev llatv szoks szerint mgikus vdelmet biztost s elsegti az egyszsget, az psget s a teljessget, az egymst kiegszt fnyszgek pedig a bels s a kls bke s harmnia elmozdtst szolgljk.

   

A kutatk szerint a dzsed-oszlop egyike a legsibb egyiptomi amuletteknek. Ezt tmasztjk al az I. dinasztia idejn hasznlt heluni temetbl elkerlt pldnyok is. A dzsed eredetileg taln egy gabonakvkkel vezett mjusfaszer oszlop kicsinytett msolata lehetett az i. e. 2. vezredtl azonban mr Ozirisz htgerincnek jelkpeknt rtelmezik. Mint hieroglifa, a tartssgot, llandsgot s llhatatossgot jelenti, s amulettknt is ezeknek a tulajdonsgoknak a biztostsa s megrzse a f funkcija. A radiesztziai megfigyelsek szerint a dzsed-oszlop fehr sznnel vilgt, ami nagyon j hatssal van az l szervezet energetikai rendszerre.

   

Mint minden krkrs bra, az altji llatv is v a kros kls befolysoktl, s egyfajta mgikus vdelmet biztost. Az altji llatv egybknt teljes egszben megegyezik a jl ismert tvol-keleti llatvvel (Patkny, Bivaly, Tigris, Nyl, Srkny, Kgy, L, Bak, Majom, Kakas, Kutya, Diszn). Mivel az llatv a teljessg szimblumaknt is felfoghat, talizmnknt viselve megrzi e test s a llek psgt, s elmozdtja az egyni szellemi kiteljesedst. A kzpen elhelyezked vgtelen hurok (pan-zhang) a kzp-zsiai npek szerint sikerben gazdag, hossz s boldog letet biztost.

   

Ennek a japn emblmnak a kzponti brja a Kzp-zsiban s a Tvol-Keleten egyarnt npszer, vgtelen csomt idzi. A vgtelen csomval (knai nven pan zhang) dsztett talizmnok a harmonikus, trsektl mentes, hossz s boldog letet vannak hivatva elsegteni. A vgtelen csomnak ez a sajtos, hromfel gaz vltozata felteheten a vilg szinte minden tradcijban fellelhet szakrlis hrmassgok valamelyikre utal. A csomt krlvev hatszglet bra pedig - egyb jelents mellett - minden bizonnyal a teljessggel s a befejezettsggel azonos hat direkcit (a ngy gtjat, valamint az als s a fels irnyt) jelkpezi.

   

Ez a talizmn a Piramisok Blcse cm grimoire (varzsknyv) tizenhrmas szm mgikus brjval azonos. A knyv a XVIII. szzadban jelent meg elszr nyomtatsban. A ksrszveg szerint az brt clszer sfrnyszn szatnra hmezni ezstszn fonllal (de termszetesen ms formban elksztve is kifejti hatst). Birtokost tlag feletti kpessgekkel ruhzza fel s hozzsegti cljai elrshez, illetve a legklnflbb anyagi javak megszerzshez. Az bra a kvetkez varzsszavak segtsgvel kelthet letre: TURAN, ESTONOS, FUZA, VAZOTAS, TESTANAR.

   

Ez a kt egymsba helyezett knai piktogram a hagyomny szerint szerencst hoz s mgikus vdelmet biztost, elzi a dmonokat s ms rt szellemeket, tvol tartja a rontst s semlegesti a kros kls befolysokat. De nemcsak a kvlrl jv tmadsoktl vja meg viseljt, hanem a bels konfliktusokat s a sajt maga ltal elidzett problmkat is segt megoldani.

   

Ennek a talizmnnak az alapja egy kzpkori bra, amelyen az llatvi jegyek s a bolygk lthatk kt, koncentrikus krben elhelyezve. A kp kzppontjt -a korabeli geocentrikus vilgszemlletnek megfelelen- a Fld alkotja. A bolygkat- hagyomnyos asztrolgiai jelek trsasgban- a velk azonostott istenek kpviselik. Az isteneknek kezben azok a jelkpes trgyak lthatk amelyek az kor ta az adott bolyg legjellemzbb tulajdonsgait testestik meg. Az ilyen s hasonl talizmnok f feladata az egszsg megrzse, a test s a llek harmnijnak elsegtse, a kls s a bels vilg, a makro- s mikrokozmosz kapcsolatnak szorosabbra fzse.

   

A pentagramot, vagyis a megszaktatlan, nmagba visszatr, tszr megtr s nmagt tszr metsz vonallal megrajzolt tg csillagot a belle rad mgikus er miatt egykor az rdgk, dmonok s ms rtalmas kreatrk elijesztsre, tvoltartsra hasznltk. A pentagramnak elssorban azrt tulajdontottak mgikus ert, mert tbbszrsen magba foglalja azt az vezredek ta idelisnak s tkletesnek tartott arnyt, amelyet egyebek kzt aranymetszsnek (sectio durea) isteni metszetnek (sectio divina) s isteni arnynak (divina proportione) neveznek, s amelynek els meghatrozst (a:b=b:[a+b]) Euklidsz geometriai tanknyvbl ismerjk. Eurpban a kzpkor s az jkor folyamn gyakran festettek vagy karcoltak pentagramot a hzak kszbre, hogy megoltalmazzk a hz lakit a rontstl, s elriasszk a dmonokat. A varzslatos pentagram az idk sorn fokozatosan a mgia els szm szimblumv vlt. Ma a felfel ll pentagram jelkpezi a fehr mgit illetve boszorknysgot, a teurgit s a jobb kz tjt, a lefel ll pentagram pedig a fekete mgit, illetve boszorknysgot, a goicit s a bal kz tjt.

   

Ez a Kis-zsibl szrmaz talizmn eredetileg 1. Suppiluliuma (i.e.1375-1335) hettita kirly nagy pecstje volt. A trtnszek 1. Suppiluliumt tartjk a hettita np legnagyobb uralkodjnak, akiben a politikai leslts les lts s ravaszsg kitn hadvezri kpessgekkel prosul. Nem sokkal trnra kerlse utn meghdtotta a Mitanni Birodalmat, s orszga hatrait egszen Libanonig terjesztette ki. A legyztt npeket azonban nem sllyesztette rabszolgasorba, hanem vazallusaiv tette - elssorban okos hzassgi politikja segtsgvel hatalmt az akkori uralkod oly nagyra becsltk, hogy pldul az egyiptomi kirlyn, Tutanh- amon zvegye az egyik hettita kirlyfit szerette volna maga mell emelni a frak trnjra. Ez a talizmn - tekintve, hogy egy hatalmas s sikeres uralkod pecstjeknt kezdte a plyafutst- kitnen alkalmas az nbizalom erstsre s a vezeti kpessgek fokozsra, ezen kvl viseljnek hathats segtsget nyjthat az elrejutsban s a magasabb pozcik megszerzsben.

   

Ez a tvol-keleti talizmn egy tcsk alak segt szellemet brzol. A knai mgikus szimblikban a tcsk a nyrral, a meleggel, a tzzel, a dli irnnyal, a blcsessggel, a boldogsggal, a btorsggal, a merszsggel, a becsletes kzdelemmel s a gyzelemmel ll kzeli kapcsolatban. A rgi knaiak a betakartst kvet szi nnepeken s vsrokon gyakran rendeztek tcskviadalokat, amelyeknek rendszerint egy hzott kr volt a ttje.

   

Az ezoterikus tradci szerint a vilgon minden dolog s minden trtns kt egymssal szembenll s egymst kiegszt ernek van alrendelve s ezeknek az erknek a szntelen harca, vltakozsa, ingadozsa, s az egyenslyi helyzet megteremtsre val lland trekvse eredmnyezi azt a folyamatos mozgst, amely egyet jelent az lettel, st a vilgegyetem ltvel. Ez a dinamikus, kt plus univerzumkp a legtisztbb formjt a knai taoizmusban rte el. A taoizmus szerint a vilgegyetemben minden dolog, s minden trtns vagy jin vagy jang karakter illetve ahogy a "srga csszrnak" tulajdontott si orvosi knyvben olvashatjuk: "Az univerzumban minden az rkk vltakoz jin s jang erk hatroznak meg." A jin elsdleges jelentse rnykos lejt naptl vdett hely, a hegy szaki oldala, msodsorban jelent mg sttsget, jszakt, hideget, gyengdsget, befogadst, niessget, passzivitst, fldet s hallt. A jang elsdleges jelentse napsttte lejt, a hegy dli oldala, msodsorban jelent mg fnyt, nappalt, meleget, ert, kiradst, frfiassgot, aktivitst, eget, s letet. A jin-jang bra talizmnknt viselve elsegti a test s a llek harmnijt, a bels s ezltal a kls bke megrzst, illetve megvalstst.

   

A taoizmus legismertebb szimbluma, az egymsnak feszl, egymst kiegszt ellenttes erk harmnijt kifejez jin-jang emblma ezen az brn a megvilgosult vilg sokait, illetve alapprincpiumt jelkpez nyolc trigram gyrjben lthat. A trigramok elnevezsei s legfontosabb megfelelsei a kvetkezk: 1. Kun ("befogad") - fld, anya, hasreg, tehn, passzivits, anyag, feketesg, forma, ltszat; 2. Csen ("gerjeszt") - villm, legidsebb fi, lb, holl, megrzkdtats, mozgs, gyorsasg, er, hevessg, t, visszatrs; 3. Li ("tapad") - tz, kzps lny, szem, fcn, alkalmazkods, fggsg, kzeleds, egyesls, fegyver, szrazsg, napfny, tlvilg, teknc, kgy; 4. Tui ("vidm") - t, legfiatalabb lny, szj, brny, nyugtalansg, der, rm, gyas, ktelessg, lhatatlansg, mocsr; 5. Csien ("alkot") - g, atya, fej, srkny, l, aktivits, uralkod, arany, kr, nefrit, jg, hideg, kiszradt fa; Szun ("szeld") - szl, fa, legidsebb lny, comb, tyk, behatols, munka, trtets, fehr, magassg, felemelkeds, nyeresg, szag, szlessg, homlok; 7. Kan ("Szakadkos") - vz, kzps fi, fl, serts, thatols, veszly, buks, titok, sorscsaps, mlyeds, tolvaj, holdfny, rka, lehetsg; 8. Ken ("mozdulatlan") - hegy, legfiatalabb fi, kz, kutya, llhatatossg, szerzetes, fogsg, er, ajt, mellkt, hvelykujj, orr, tartssg. Minthogy ez a nyolc trigram kpezi a hres knai jsknyv, a Ji csing hatvanngy hexagramjnak az alapjt, a velk dsztett vd amulett hozzsegti a jvend megismershez.

   

Ez a talizmn valjban agy si knai szerencsejelkp (Fu). A hagyomnyos knai dvzlkrtykon is gyakran felbukkan piktogramok az szinte, szvbl jv jkvnsgok hordozi. Talizmnknt viselve hozzsegtenek a sikerekben gazdag, termkeny, hossz, s boldog lethez. Az eskvi szertarts sorn a kt jelet gyakran virgokbl raktk ki az ifj pr tiszteletre. Ilyenkor termszetesen elssorban a b gyermekldst volt hivatva elsegteni.

   

A vilgfa (vagy letfa) egyetemes szimblumt ezen az brn kt szrnyas oroszln fogja kzre. A vilgfa az univerzum "gerinct", tengelyt, jelkpezi, amely sszekti egymssal az eget s a fldet. Az oroszln vilgszerte az egyik legkedveltebb llatalakja az ezoterikus szimboliknak, az emblematiknak, s a heraldiknak. A legtbb esetben a Napot, a fnyt, a tzet s a kirlyi mltsgot testesti meg, de szimbolizlhatja a dicssget, a btorsgot, a hsiessget, a bszkesget s az bersget is. Talizmnknt, illetve amulettknt viselve ez az bra mindenekeltt a test, s a llek vdelmt szolglja, vitlis energival tlt fel, ert ad, szirdd s rendthetetlenn tesz, sszekt a termszetfeletti vilggal, s hozzsegt a magasabb rend clok elrshez.

   

Ezen a talizmnon a "hossz let" jelents knai piktogram egyik formja lthat. A rgi knaiak nagy varzsert tulajdontottak ennek az brnak, s azt tartottk rla, hogy a testre erstve, vagy a ruhra hmezve, illetve festve fokozza az letert, segt megrizni az egszsget s meghosszabbtja az letet. Knban az emberek mg ma is gyakran ajndkoznak szeretteiknek olyan trgyakat, amelyek a "hossz let" jelvel vannak dsztve.

   

Ez a tvol-keleti mgikus bra egyarnt jelkpezi a vilgot alkot kettssgeket (fny s rnyk, Nap s Hold, frfi s n, jang s jin stb.), hrmassgokat (trimurti, trikja, hrom skvalits, g- fld- ember, test- llek- szellem stb.) s ngyessgeket (ngy vszak, ngy gtj, ngy letszakasz, ngy virgkorszak stb.). Talizmnknt, illetve amulettknt viselve elhrtja az akadlyokat, semlegesti a kros kls befolysokat, rzi az egszsget, elsegti a test s a llek harmnijt, szilrdd s llhatatoss tesz, hozzjrul a bels egyensly megteremtshez, s segt helyrelltani az ember s az univerzum kztti mgikus kapcsolatot.

   

A (tibeti) tantrikus buddhizmus legfontosabb szimbluma a vadzsra, tibeti nven rdo- rdzse. Kiemelked fontossgt mi sem bizonytja jobban, mint a tantrikus buddhizmus vadzsrajna elnevezse. A szanszkrit vadzsra sz jelentse gymnt, villm s jogar, de miutn mindhrom jelents egyazon dologra vonatkozik, clszerbb "gymntvillmjogar" -nak fordtani. A vadzsra kezdetben Indrnak, a vdikus panteon kzponti alakjnak, a villmls s mennydrgs istennek "napknt ragyog" villmktege volt, s ily mdon az esvel s a termkenysggel is szoros kapcsolatban llt. Ksbb fokozatosan a hromg szigony alakjt lttte magra, vgl, a buddhizmus idejn kt ilyen hromg szigony sszeillesztse s trbeli kiterjesztse rvn kialakult a vadzsra ma is hasznlatos formja. A buddhistk els sorban a gymnt vals vagy vlt tulajdonsgait, a tkletes tisztasgot, a fellmlhatatlan szilrdsgot, a ritkasgot, a megkzelthetetlensget s a srthetetlensget trstjk hozz.
 

   

Ezen a tvol- keleti emblmn egy virg stilizlt szriomkoszorja lthat, amely tovbbi hrom, szirmait bont virgot lel krl. A sziromkoszor, mint minden krkrs bra, a mgikus vdelmet van hivatva reprezentlni. A bell elhelyezked virgok egy rszt a vilgot alkot hrom skvalitst (szanszkrit guna) s egyb tradicionlis hrmassgok, msrszt a kezdeteket s a kibontakozst jelkpezik. Talizmnknt illetve amulettknt viselve ez az emblma vdelmet biztost s tvol tartja a negatv, destruktv hatsokat, segt a helyes dntsek meghozatalban, a megfelel irny kivlasztsban, az j utak megtallsban, s a kezdeti nehzsgek legyzsben.

   

A kelta napkereszt egyesti magban az si kelta hitvilg s a keresztnysg legfontosabb szimblumait, vagyis a Nap krt s a feszletet. A feszletrl most nem ejtnk szt, mivel jelentse kzismert. A Nap kre egyrszt magt a Napot jelkpezi, msrszt a Nap venknt megtett tjt, amelyet ngy egyenl rszre oszt a kt napfordul s a kt napjegyenlsg (ezt jelenti meg a krbe rajzolt egyenl szr kereszt). Talizmnknt viselve hozzsegt a bels bkhez, a misztikus elmlyedshez, s a megvilgosodshoz.

   

Ezen a talizmnon a vz (shui) jelents knai piktogram lthat. A tvol-keleti tradciban, de klnsen a taoizmusban kiemelt metafizikai jelentsge volt a vz selemnek. Bizonysg erre a Tao te csing nyolcadik verse, amelynek els fele szabad fordtsban gy hangzik: "A transzcendens kvalits hasonlatos a vzhez, ellenlls nlkl felveszi minden dolog alakjt, a legalacsonyabb pozcit foglalja el, amelyet az emberek megvetnek (mert a "magasakat" keresik). Pedig minl jobban eltvolodunk a kznsges tevkenysgtl, annl kzelebb kerlnk az thoz." Ebbl kifolylag a vz jelvel elltott talizmn kzelebb visz az igazi transzcendencihoz, a htkznapok vilgban pedig segt megvalstani, illetve megrizni a bels bkt, a nyugalmat, a dert, a mrtkletessget, a kiegyenslyozottsgot s a boldogsgot.
 

   

A legismertebb egyiptomi amulett ktsgkvl a mg ma is sokak ltal hordott "Nlus-kereszt" vagy "fles kereszt" (crux ansata), amely nem ms, mint az let (ankh) sz jellsre hasznlt hieroglifa. A templomok dombormvein, s a srok falfestmnyein brzolt istenek kezben szinte mindig ott lthat ez a hallhatatlan emblma, ami arra utal, hogy nem csak a vges fldi let jelkpezte, hanem az istenek s a megdicsltek rk lett is. Nyilvn ez volt az egyik oka annak, hogy ksbb a kopt keresztnyek krben is megrizte npszersgt. Az egyiptomi hagyomny szerint az amulettknt viselt ankh jel fokozza az letert, tvoltrtja a betegsgeket s a kros hatsokat, elzi a dmonokat, megtri a rontst, hossz s kellemes letet biztost.

   

A szemmel vers s ltalban a ronts kivdsnek, elhrtsnak vagy visszaversnek vilgszerte kedvelt eszkzei a klnfle szem- amulettek. A mgikus clokat szolgl szembrzolsok legismertebb tpusa ktsg kvl a Hrusz szemt jelkpez udzsat- szem. Az egyiptomi mitolgibl megtudhatjuk, hogy mikor Hrusz legyzte Szthet, mindkt szeme slyosan megsrlt. A beteg szemeket azutn Thot, a gygyts istene tette pp, azaz udzsatt. A szempronknt brzolt Udzsat- szemek, a Hrusz szemvel azonostott Napot, s Holdat jelkpezik. Az kori Egyiptomban az l s a holt embereken kvl gyakran istenek, s szent llatok is viseltk ezt az amulettet. A szent macskk szobrainak nyakban lthat udzsat- szemek a mgikus vdelem mellett az llatnak a Naphoz s / vagy a Holdhoz fzd bsges viszonyt is kifejezsre juttatjk. A hajk orrt szintn udzsat- szemek dsztettk. Ezek - azontl, hogy elhrtottk a rontst - lt lnny tettk a hajt, ami nagymrtkben javtotta a hajzs biztonsgt.

   

Ez a mgikus hexagram a rgi varzsknyvek szerint jelents mrtkben hozzjrulhat az zleti vllalkozsok s a pnzgyi manverek sikeres lebonyoltshoz, de az anyagi gyarapods ms formihoz is segtsget nyjthat. Az okkultistk szerint radsul az ilyen s hasonl alakzatok felerstik, illetve fkuszljk az akaratert, aktivizljk a tudatalatti mlyn szunnyad mgikus energikat s a felsznre hozzk az emberben parafenomenlis kpessgeket.

   

A "hossz let" jelents knai piktogram egy msik, geometrikus elrendezs formja. Egy si eredet, de sokfle mg ma is eleven elkpzels szerint a bonyolult vonalhlzat specilis sugrzsa aktivizlja a bels energikat s megsokszorozza az ember vitlis erejt, miltal biztostja a j egszsget s a sikerekben gazdag, hossz, boldog letet. A hossz let klnbz szimblumai egybknt gyakran jelennek meg a knai mitolgia halhatatlanjait, illetve az rk let istent, a dli plusban tanyz shou- xinget megjelent kpeken s dvzlkrtykon. Az ilyen dvzlkrtyk mg ma is igen npszerek Knban.

   

A Salamon pecstje nven ismert, kt egyenl oldal hromszgbl sszetevd hatg csillagot a makrokozmosz jeleknt szoktk rtelmezni. A lefel ll hromszg az als, azaz az anyagi vilgot, a felfel ll hromszg a fels, azaz a szellemi spiritulis vilgot jelkpezi, sszekapcsoldsuk, illetve egymsba hatolsuk pedig a kett egysgt fejezi ki. Ezenkvl a lefel ll hromszg kpviseli az selemek kzl a fldet s a vizet, a felfel ll hromszg a levegt s a tzet, egyeslsk pedig magt a tetemtett vilgot szimbolizlja, amely a ngy selembl tevdik ssze. Ebbl kvetkezik, hogy a Salamon pecstje talizmnknt viselve elmozdtja az als s a fels vilg, azaz a test s a llek, illetve szellem harmonikus egyttmkdst, hozzsegt a bels s ezltal a kls univerzum bkjhez. Ezenkvl sszekttetst biztost a makrokozmosszal, s kaput nyit a termszetfltti vilgra.

   

Ennek az asztromgikus talizmnnak a kzponti eleme a Jupiter bolygnak megfelel mgikus ngyzet, amelyet klnfle, szintn a Jupiterhez kapcsold szimblumok, karakterek, angyal- s dmonnevek vesznek krl. A ngyszer ngyes kvadrt minden vzszintes s fggleges sornak harmincngy az sszege, de ugyanez a szm jn ki, ha a ngyzetet ngy kisebb, ktszer kettes kvadrtra osztjuk, st mg a kzpen elhelyezked ktszer kettes ngyzet szmait sszeadva is erre az eredmnyre jutunk. Mint minden Jupiter- talizmn, ez is bsget, termkenysget, szerencst, zleti sikereket, anyagi gyarapodst s gazdagsgot hoz tulajdonosnak.

   

Knban s Tibetben egyarnt npszer a vgtelen hurok, vagyis a hossz let csomja (pan- zhang). A szerencsecsomnak is nevezett vgtelen szalagot jell pan- zhang kifejezs egybknt azt jelenti, hogy hossz zsinr, hossz tekervny. A pan- zhang egyike a buddhizmus nyolc legszentebb jelkpnek. Egy rgi hindu elkpzels szerint eredetileg Visnu mellkast dsztette ez az bra. Egy ugyancsak si knai nzet szerint a pan- zhang az isteni segtsggel legyztt ellensg beleit jelenti meg. Erre a felttelezsre nyilvn az adott okot, hogy a zhang kifejezs nagyjbl gy hangzik, mint a beleket jell zang sz. A vgtelen hurok gyakori eleme a knai dsztmvszetnek. Talizmnknt viselve termszetesen a zavartalan, trsektl mentes hossz letet van hivatva elsegteni.

   

Az bra kzepn elhelyezked OM sztag, pontosabban csrasztag (bidzsa mantra) az indiai ezoterikus tradci szerint az univerzum kvintesszencija. Ez az a mgikus sz, illetve hangrezgs, amelyben a legtmnyebben nyilatkozik meg a mindensget ltrehoz s fenntart univerzlis tudat mindent that ereje. Az OM a teremts betetzsnek hangja, amely ugyanakkor a jgnak, a teremts eltti ltllapotba val visszatrsnek is eszkze lehet: "Mikppen a pk fonala segtsgvel a magassgba jut s szabadsgot nyer, azonkppen a jgi is a szabadsg magasgba jut az Om sztag ltal". A mahjna buddhizmus tantsa szerint az OM nem a teremts betetzsnek rezgse, nem a vs mantra, ha

 
letnk percei
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Szavazsok
Lezrt szavazsok
 
Az aura s csakra
 
Gyakorlatok
 
Nekromancia
 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU