A KELT�K

A t�rt�nelem �ll�spontja szerint, a kelt�k egy �kori indoeur�pai n�pcsoport volt, akik az id�sz�m�t�sunk el�tti utols� �vezred elej�n jelentek meg Eur�p�ban, b�r a Brit szigeteken m�r a J�gkorszak elm�lt�val jelenvoltak pre-kelta n�pek.
Az i.e. 4000 k�rny�k�n �l� vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot folytat� n�pekb�l az i.e. 1800-ra kialakult egy f�ldm�vel�, gazd�lkod�ssal foglalkoz� embercsoport. Erre az id�re, vagyis a neolitikum id�szak�ra tehet� a sk�t hebrid�kon tal�lhat� Callanis �s m�s, nem csak t�rt�nelmi, hanem m�gikus szempontb�l is fontos megalitikus eml�km�vek fel�p�t�se.
A kelt�k i.e. 1500-1000 k�r�l megsz�llt�k a Rajna �s a Pireneusok k�zti ter�letet, de a n�p felemelked�se csak i.e. 900-500 k�r�l, a hallstatti (Ausztria) korban ment v�gbe. Egyes t�rzseik i.e. 750 k�r�l tal�lkoztak a g�r�g�kkel, akik szerint keltoinak nevezt�k magukat.
Az i.e. VII. sz�zadban egyik t�rzs�kb�l kialakult a gall n�p. Ter�let�ket Breizh (Bretagne vagy Gallia) n�ven nevezt�k. K�s�bb l�trehozt�k Kelta-Galli�t �s Belga-Galli�t.
A kelta n�p az i.e. V. Sz�zadban, It�li�ban v�get vetett az etruszk uralomnak, majd sz�z �vvel k�s�bb, miut�n a r�maiak nem engedt�k, hogy d�l It�lia fel� v�ndoroljon, az �szak-keleti t�rs�g fel� indult. Elfoglalta Horv�torsz�got, Szerbi�t, Boszni�t, Pann�ni�t �s k�t osztr�k tartom�nyt.
A n�p h�skora az i.e. 500 �s az i.e.15 k�z�tti La Tene-i korszakra tehet�. Ekkor keletkezett a legt�bb m�tosz �s t�rt�net, amik tanulm�nyoz�sa nagyban hozz�seg�t a kelta kult�ra megismer�s�hez.

A t�rt�netek eml�t�st tesznek a kelta t�rsadalom egyes r�tegeir�l, melyek �lesen k�l�nv�ltak egym�st�l. B�r a harcos arisztokr�cia, a f�ldbirtokkal rendelkez� szabadok, a dolgoz� oszt�ly �s a nem szabadok �let�ben ugyan�gy jelen volt az istenek, a t�nd�rek �s a titkok vil�ga, mint a tanult oszt�ly mindennapjaiban, a k�z�tt�k l�v� k�l�nbs�g kihangs�lyoz�sa m�gis fontosnak sz�m�tott a n�p �let�ben. Ruh�zkod�suk, haj- �s szak�llviselet�k, �kszereik m�r els� pillant�sra nyilv�nval�v� tett�k az illet� rangj�t vagy beavatotti fokozat�t.
Az aes dana f�rfitagjai r�vidre ny�rt, vagy hosszabb szak�llt viseltek, az el�kel� f�rfiak �lla borotv�lt volt, �s hossz� bajuszt hordtak. Gyapj�zek�j�kh�z nadr�got �s r�vid k�penyt viseltek, csukl�jukat, ujjaikat, karjukat, �s a nyakukat aranykarik�val d�sz�tett�k. A rangot is jelk�pez� nyakperec neve torques volt. A korabeli le�r�sok besz�molnak f�lelmet kelt�, rohamoz�, tetov�lt test�, meztelen kelt�kr�l, nyakukban torquessel. �gy tartott�k, ha �let�k hossz�t isteneik d�ntik el, a p�nc�l nem v�di meg �ket.
Amikor nem ruh�tlanul indultak harcba, tark�n d�sz�tett, hossz� b�rpajzsot, szarvakkal vagy sassz�rnnyal d�sz�tett �rcsisakot, vasp�nc�lt, �s vasl�ncon l�g� hossz� kardot viseltek. A kelta harcosok rohama legend�s volt, mer�szs�g�k �s f�kezhetetlens�g�k sokakat elborzasztott, amikor lovaikon, vagy harci szekereiken megjelentek. Ha veszt�sre �lltak, sokan ink�bb meg�lt�k magukat, de nem ker�ltek az ellens�g kez�re. (Egy r�mai szobron halott feles�g�t �lel�, saj�t sz�v�re kardot szegez� kelta harcos l�that�.)
A kelt�k nem haszn�ltak kengyelt, de feltal�ltak egy harci nyerget, mely lehet�v� tette, hogy k�nnyebben tarthass�k magukat, mik�zben harcolnak. (Az i.e. II.-III. sz�zadi kelta nyergeken l�that� n�gy kiemelked�s, vagy nyeregk�paf�, melybe bele tudtak kapaszkodni a l�bukkal harc k�zben, mik�zben egyik kez�kkel a lovat ir�ny�tott�k, a m�sikkal a fegyvert fogt�k.)

Az �r mitol�gi�ban nagyon fontos szerepet j�tszott a Fiana, a harcosok kasztj�n k�v�l�ll� szabadcsapat. Tagjainak sor�ba �ltal�ban fiatal, kalandv�gy� fi�k tartoztak. Szervezet�k a hindu sadushoz volt hasonlatos, sokuk m�gikus k�pess�gekkel, l�tnoki tehets�ggel rendelkezett, �s nem egy k�z�l�k k�lt� volt. A m�toszokban a Fiana tagjai Fionn mac Cumhall vezet�se alatt �lltak, �s a t�bbiekt�l elt�r�en szabadon v�ndorolhattak. (N�ha a m�svil�gon is folytat�d� vad�szataikr�l, utaz�saikr�l a h�res Fenian-ciklusnak nevezett t�rt�netekben olvashatunk.) Csak akkor voltak k�telesek a kir�ly szolg�lat�ba �llni, mikor ellens�g fenyegette a hat�rokat. Utaz�saik sor�n az emberek mindenhol sz�vesen fogadt�k �ket, legend�s tetteik nagy hat�ssal voltak a n�pre. Ha t�l nagyra n�tt a Fiana ereje, t�bb kir�ly �sszefog�s�val tudt�k csak megf�kezni csapataikat. (A Fiana ide�lis hely volt az ifjoncok f�rfiv� �r�si id�szak�ban, azonban a csapatba val� beker�l�s pr�b�k sor�b�l �llt. Nem csak f�rfiak lehettek tagjai. Asa, azaz Szel�d miut�n Fian�v� v�lt, nev�t N� As�ra, vagyis Nem Szel�dre v�ltoztatta. K�s�bb Nessa n�ven v�lt h�ress�, �s Conchovar Mac Nessa kir�ly anyjak�nt ker�lt be a t�rt�netekbe.)
A germ�n berserkerekhez hasonl�an a kelt�kn�l is ismert volt a harci m�mor vagy harci d�h. A mond�k tan�s�ga szerint a h�s mindig h�romszoros�ra n�tt, haja d�rdak�nt meredezett �s akkor�t tudott ord�tani, hogy az orsz�g m�sik fel�ben is meghallott�k. (A h�res C� Chullain-t h�romszor kellett lelocsolni hideg v�zzel, mire lecsillapodott.)
A mes�ken t�l azonban t�ny, hogy a kelta harcosok nagyon hat�konyak voltak, amit t�bbek k�z�tt annak k�sz�nhettek, hogy nem f�ltek a hal�lt�l, mert biztosnak tartott�k a t�lvil�g l�tez�s�t. (A druid�k azt tan�tott�k, a f�ldi �let t�bbsz�r�s �let�t, de a v�g�n v�rja �ket a Tir Na n-Og az �r�k Ifj�s�g, a sz�p n�k �s a mulatoz�s haz�ja.) A korabeli n�pek le�r�sai szerint nem voltak h�resek t�rv�nytisztelet�kr�l �s kitart�sukr�l. Arany�rt zsoldot is v�llaltak �s sokan k�z�l�k megvesztegethet�k voltak.

A t�rzsek h�d�t�saik sor�n sokfel� megfordultak. A La Tene-i korszakban, v�ndorl� t�rzseik eljutottak Kis�zsi�ba, ahol - miut�n az i.e. III. sz�zadban Galateia nev� �llamot alap�tottak - galat�knak nevezt�k �ket. (A mai Franciaorsz�g ter�let�n �s �szak It�li�ban gallus n�ven nevezt�k �ket. Azok, akik az ib�r t�rzsekkel �sszeolvadtak keltiber, melyek nem keveredtek, keltik�k n�ven ker�ltek be a t�rt�nelembe.) F�lelmetes seregeik megh�d�tott�k a Balk�n f�lsziget, Pann�nia, It�lia �s Hisp�nia ter�let�t, �s gall t�rzsek foglalt�k el R�m�t is i.e. 390-ben.
Id�sz�m�t�sunk el�tt 387-ben magukat celtaenek nevez� n�p gy�zte le a r�maiak seregeit. Majdnem sz�z �vvel k�s�bb, i.e. 279-ben, a delphoi csata ut�n a g�r�g�k �ket �zt�k ki a rossz id�j�r�st�l �s f�ldcsuszaml�sokt�l m�r am�gy is sanyargatott kelt�kat G�r�gorsz�gb�l. F�lsz�z �vvel k�s�bb, i.e. 225-ben a g�r�gorsz�gi Telemon mellett a r�maiak gy�zedelmeskedtek a n�p felett. Miut�n i.e. 218-ban a karthag�iak mellett harcoltak It�li�ban a r�maiak ellen, i.e. 202-ben visszakapt�k a k�lcs�nt. A r�maiak saj�t f�ldj�k�n gy�zt�k le a karthag�i n�pet, majd az �szak-it�liai �s spanyol kelta ter�letek ellen indultak
Julius Ceasar i.e. 60-ban elfoglalta kelta Galli�t, de i.e. 52-ben a kelt�k, Vercingetorix vezet�se mellett fell�zadtak a r�mai ellen, sikertelen�l. Az �sszefog�sra k�ptelen 250 000 f�s gall sereg nem volt k�pes legy�zni az 50 000 f�s, csapatban harcol� r�mai hadsereget.
Id�k�zben azok a t�rzsek, melyek tov�bbmentek, �tkeltve a tengeren, ben�pes�tett�k a brit szigeteket. �ltek Cornwallban (Kernow), Walesben (Cymru), Sk�ci�ban (Alba), Man sziget�n (Mannin) �s �rorsz�gban (Eire). A mai Franciaorsz�g ter�let�n (Breizh, Bretagne, Gallia) is nagy sz�mban telepedtek le.
Az egyes t�rzsek nem voltak k�pesek az �sszefog�sra, nem tudtak egys�ges �llamot vagy birodalmat l�trehozni. �szakon a germ�nok, d�len a r�maiak, keleten a d�kok gyeng�tett�k a n�pet. A viszonylag sok�ig fennmarad� Galli�t a Britanni�ban is partrasz�ll� - Julius Ceasar h�d�totta meg.
Id�sz�m�t�sunk szerint 43-t�l - mikor Claudius cs�sz�r gy�zte le a kelt�kat - 409-ig R�ma uralta Britanni�t – 120-ban a piktek �s a sk�tok ellen �p�lt - Hadrianus fal�t�l d�lre. A n�p visszaszorult Sk�cia �s Wales hegyei k�z�.
Ebben az id�szakban - pontosabban 61-ben - egy kir�lyn�, Boedica �ltal vezetett l�zad�s szint�n sikertelennek bizonyult. Az utols� szabad kelt�k a 84-es Mons Grapius melletti csata ut�n Sk�ci�ba �s �rorsz�gba vonultak vissza. (Amikor Boedica f�rje, a kir�ly meghalt, az orsz�got N�r� cs�sz�rra �s saj�t l�nyaira hagyta. N�r� azonban nem el�gedett meg a r�sz�vel, �s megkorb�csoltatta az asszonyt meg a l�nyait. A kir�lyn� ezut�n ind�totta a felkel�st, r�mai v�rosokat t�madott meg �s kiv�geztette a foglyokat. K�l�n�sen a n�kkel b�nt kegyetlen�l, test�k darabjait a sz�jukba t�mette, majd kar�ba h�zatta �ket.)
Miut�n Constantinus cs�sz�r - �s ez�ltal az eg�sz R�mai Birodalom – 312-ben felvette a kereszt�ny hitet, a kelt�k sem menek�lhettek.
A kelt�k bels� visz�lyait az id�k folyam�n sok ellens�g�k kihaszn�lta. Nemeseik nehezen t�rt�k a kir�lys�got, �s azt tartott�k, a f�ldm�vel�s szabad ember sz�m�ra sz�gyen. Az �r�k�s l�zad�sok �s t�rzseik visz�lykod�sa nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy az ellens�ges n�pek k�pesek voltak meggyeng�teni e fejlett kult�r�val rendelkez� n�p erej�t, �s szinte elt�r�lni hagyom�nyait.
A 409-t�l 600-ig tart� id�szak volt Britannia s�t�t kora. Ekkor vonultak ki v�gleg a r�mai hadak, majd 432-ben Szt. Patrik megkezdte �rorsz�gi misszi�j�t. Az id�sz�m�t�sunk ut�ni 563. �vben Szent Columba is meg�rkezett Isle sziget�re.
Miut�n 410-ben a r�mai l�gi�k elhagyt�k Britanni�t, hely�kre be�z�nl�ttek a sz�szok �s a j�tt�k. Ezut�n az angolksz�szok befoly�sa cs�kkentette a kelt�k ter�let�t, jelent�s hat�st gyakorolva a kelta nyelvekre �s kult�r�ra. (A germ�n t�rzsek uralma alatt a belga gallokat vallonoknak, a francia gallokat welsch-eknek nevezt�k.)
Egy utols� kelta k�s�rlet t�rt�nt a szabads�g kiv�v�s�ra. A 493. �vben, a badoni csata gy�zelme ut�n - amit egyes forr�sok a h�res Arthur kir�lynak tulajdon�tanak - az �sszefog�s m�g mindig nem volt el�gs�ges. A brit kelt�k �jfent egym�ssal hadakoztak, mik�zben 520-ban az angolok �s a sz�szok elfoglalt�k D�lkelet-Britanni�t �s megalap�tott�k Angli�t.
A h�d�t�sok szempontj�b�l �rorsz�g sz�m�tott a legszerencs�sebbnek. Agricola r�mai hadvez�r terve, mely szerint az orsz�g egyetlen l�gi�val �s n�h�ny kisebb csapattal elfoglalhat�, soha nem teljesedett be. A IX. sz�zadi viking �s a XII. sz�zadi normann h�d�t�sokon k�v�l nem �rte sz�mottev� t�mad�s az �reket. A kult�r�lis �s politikai f�ggetlens�g hossz� id�n �t meg�rizte az �rorsz�gi kelt�k eml�keit, szok�sait.

A kelta n�p �let�t �s tetteit legf�k�ppen a r�mai t�rt�net�r�k elbesz�l�seib�l ismerhetj�k meg, Gallia megh�d�t�s�nak idej�b�l. Nagy hat�st gyakorolt r�juk a druid�k tud�sa �s b�lcsess�ge. Diogenes egyenesen a vil�g legb�lcsebb tud�sai k�z�tt eml�tette meg �ket, a k�ldeusok (Babil�nia papjai), a hindu papok �s a perzsa m�gusok mellett. Filoz�fiai, asztron�miai, matematikai ismereteik leny�g�zt�k a r�maiakat.
Diodorus Siculus az i.e. I. sz�zadban r�miszt� k�lsej�, nyers, tal�nyos n�pnek festette le �ket. Megjegyezte eszess�g�ket, gyorsas�gukat, henceg� term�szet�ket. (�r�s�b�l m�g az is kider�l, hogy a ler�szegedett kelt�k vagy m�ly �lomba zuhantak, vagy sz�rny� tombol�st v�geztek.) Ammianus Marcellinus a IV. sz�zadban nagy termet�, sz�ke, v�r�ses arc� v�rszomjas, b�szke n�pnek �rta le a gallokat. Ami megd�bbentette a t�rt�net�r�kat, az a harcosok n�h�ny szok�sa, p�ld�ul a legy�z�ttek fej�nek lev�g�sa volt. A kelt�k �gy tartott�k, ezzel elnyerik az ellens�g erej�t �s b�lcsess�g�t.
A korabeli besz�mol�k szerint, ha a kelt�k idegen n�p asszonyaival h�zasodtak, kiv�gt�k azok nyelv�t, hogy idegen sz� ne szennyezze be a saj�t nyelv�ket. Azt, hogy ebb�l mennyi igaz, ma m�r neh�z eld�nteni.

A le�r�sok eml�t�st tesznek a kelta n�p t�rsadalmi �s jogi fel�p�t�s�r�l is. A jog mindenki sz�m�ra el�rhet�v� tette a feljebb vagy lejjebb ker�l�st a hierarchi�ban. Szigor� szab�lyok vonatkoztak a jogok �s a k�telezetts�gek meg�llap�t�s�ra. Akinek nagyobb hatalma volt, att�l t�bbet v�rtak el, ha v�tett, nagyobb b�ntet�sre sz�m�thatott.
�let�kben fontos �sszetart� er�nek sz�m�tott a csal�d, azaz a fine. Feje az atya, korl�tlan hatalommal rendelkezett, de szinte vele egyenrang�k�nt tisztelt�k az els� feles�get, olyannyira, hogy az alacsonyabb rang� f�rfiak is az � uralma al� voltak rendelve. Az atya t�bb feles�get is tarthatott, �m ezek k�z�l csak a legels� asszony volt vele szinte egyenrang�. (A mell�kfeles�gek az �si id�kben rabszolg�nak, k�s�bb m�r szabadnak �s egyenl�nek sz�m�tottak.)
A f�rfiak megbecs�lt�k az asszonyokat �s az ellens�g is borzalommal vegyes tisztelettel tekintett r�juk. Csat�ban f�riak�nt harcoltak, �s f�rfi m�dra v�dt�k a falut �s az otthonmaradottakat. A brit szigetekr�l val� Boudicca - aki n�i t�rzsf� volt - i. sz. 61-ben m�g felkel�st is vezetett a r�maiak ellen.
Ha egy gyereknek nem tudt�k, ki az apja, felvehette az anyja nev�t �s �r�k�lhette annak vagyon�t. Nem volt kik�z�s�tve a csal�db�l, s�t, �ltal�ban egy mesebeli ap�t is v�lasztottak sz�m�ra, mint C� Chulainn eset�ben, kinek isteni apja Lugh volt.

A kelta csal�dot a k�z�s k�teless�gek tartott�k �ssze. Aki b�nt k�vetett el, az kegyvesztettk�nt az �sszes jog�t�l megfosztatott, de a k�telezetts�gei megmaradtak. (A csal�dn�l vend�gesked�kre csak a jogok vonatkoztak, a k�teless�gek nem.)
A csal�d felett �llt a nemzets�g vagy kl�n, egy olyan sz�vets�g, ami csal�dokb�l tev�d�tt �ssze. A kl�nf�ket azaz a kir�lyokat a csal�dok vezet�i v�lasztott�k demokratikusan. (A kl�nba ker�l�s felt�tele nem csak v�r szerinti �s, hanem totem�s is lehetett.) A sz�vets�gb�l csak a tud�sok �s a vezet�k t�vozhattak szabadon, a t�bbieknek maradniuk kellett.
A nemzets�gen bel�l ismert volt a nevel�sz�l�k int�zm�nye. A gyerekeket egy id� ut�n egy azonos csoporton bel�li, m�sik csal�dhoz k�ldt�k tanulni, az�rt, hogy m�sokat is tisztelni tudjanak. �vek ut�n visszat�rve, v�r szerinti sz�leiket �s nevel�iket is sz�leikk�nt ismert�k el. Ezeket a fiatalokat nevezt�k v�ltott gyermeknek (daltae).
B�lcsess�g�ket d�cs�ri az is, hogy a nemzets�g ter�let�t 2-3 �venk�nt �jra elosztott�k, hogy igazs�gosan r�szesedjen mindenki a f�ld erej�b�l.
T�bb kl�nb�l tev�d�tt �ssze a t�rzs, vagyis a tuath. Vezet�je a f�kir�ly, az Ard R� volt. Erre a tiszts�gre a nemzets�gek kir�lyai k�z�l v�lasztott�k ki a legmegfelel�bb szem�lyt. Az � uralkod�si helye volt Mide (Meath, vagy K�z�p) �s az itt �ll� Tara, a kir�lyi v�r. (A kir�ly kiv�laszt�s�t a t�rt�netek szerint a Lia Fail seg�tette. A F�l K�ve egy, a H�d�t�sok K�nyv�b�l ismert Tuatha n�p szent erekly�je volt, ami a t�rt�netek szerint felsikoltott vagy ki�ltott, ha az igazi kir�ly a k�zel�be �rt.)

Sok t�rt�net mes�l a n�p mindennapi �let�r�l, szok�sair�l, �nnepeir�l. Tudjuk, hogy a kelt�k nagy rendben �s tisztas�gban �ltek. A vikingekhez hasonl�an (akik vadgesztenyeb�lb�l �s v�zb�l k�sz�tett�k), �k is haszn�lt�k a szappant. (Faggy�t, k�l�nf�le gy�gyn�v�nyeket �s illatanyagokat haszn�ltak fel a k�sz�t�s�hez.)
Legf�bb �tel�k a keny�r, a h�s, a vaj �s a hal volt. A gyalogn�p m�z- �s �rpas�rt ivott, aminek receptj�t feltehet�leg m�g Mezopot�mi�b�l hozt�k magukkal. (A germ�n n�pekhez hasonl�an �k is er�n�vel� var�zsitalnak tartott�k a s�rt. Sokan ismerik a vil�gh�r� Asterix t�rt�neteit, amiben a gallok a druida f�zet�nek k�sz�nhet�en gy�zedelmeskednek a r�maiak felett.)
A magasabb rang� kelt�k a mediterr�n vid�kekr�l sz�rmaz� borral oltott�k szomjukat. (Mikor �rorsz�g a X. sz�zadban elz�rk�zott a vikingek t�mad�sai el�l, m�g akkor is fenntartottak egy �tvonalat az Ib�riai f�lszigettel, innen hozt�k ugyanis a j�f�le bort.)
A kelt�k szerett�k a lakom�kat. Ilyenkor mindannyian �sszegy�ltek, hogy megmutass�k egym�snak tehets�g�ket. J� ut�nz� k�pess�ggel rendelkeztek. Minden harcosnak saj�t t�rt�netei voltak, melyeket vagy �, vagy az �nekmond�ja adott el�. Mint a h�res Fiana tagjai, az egyszer� harcosok sem csak a harci m�v�szettel foglalkoztak, �rtettek a versel�shez, az �nekmond�shoz �s a k�lt�szethez is.

A lakom�kon a t�z k�r�l k�rbe fa�p�tm�nyt k�sz�tettek, kis kamr�csk�kkal. Ebben �cs�r�gtek a harcosok egym�st�l elz�rva. Minden kamr�nak csak egy ny�l�sa volt, ami a t�z fel� n�zett, �s a harcosok csak a k�z�s dolgokra j�ttek ki ebb�l az �p�tm�nyb�l. A f�rfiak �gy nem l�thatt�k egym�st, ez�rt a k�lt�ik k�zvet�tettek a kamr�k k�z�tt. Minden kamr�ban az �st mellett, a harcos egy vagy t�bb szeret�je �s saj�t �nekmond�ja is bent tart�zkodhatott.
Ilyen alkalmakkor �ltal�ban vaddiszn�t vagy �zet ettek, aminek szertart�sos eloszt�sa fontos esem�nynek sz�m�tott. A kir�lyt vagy a legmagasabb rang� jelenl�v�t illette meg az �llat l�ba, az � els�, vagy legmagasabb rang� asszony�t pedig a combja. A vadkan feje a legjobb kocsihajt� jussa volt, a farok pedig a legkiv�l�bb harcos�. E k�t ut�bbi falat term�szetesen mindig vita t�rgy�t k�pezte. Ekkor mindenki elmondhatta tetteit, amivel igazolta ig�ny�nek jogoss�g�t. Ilyenkor j�tt j�l a nagyotmond�s �s a kiv�l� besz�dk�szs�g. Mikor szavakkal nem tudt�k eld�nteni a vit�t, k�zdeni kezdtek. A j�t�k remek alkalom volt a k�rked�sre, a nagyotmond�sra, mert megmutathatt�k tehets�g�ket �s elmondhatt�k t�rt�neteiket, �nekeiket is a hallgat�s�gnak. (A j�t�kos verseng�sben fontos volt, kinek van a legt�bb "nagy" �se. �ltal�ban k�t �sig vezett�k vissza magukat, amit nev�kben is jel�ltek.)
A kelt�k szerett�k az �kessz�l�st, sokszor tal�nyokat tettek fel egym�snak. Ha vend�g�k volt, a vele val� b�n�sm�d is a k�rd�sekre adott v�laszt�l f�gg�tt. Hamar tanultak �s szerett�k az �j h�reket, a pletyk�kat, amiket rendre tov�bb is adtak, persze felnagy�tva. Dicsekv�s�k, nagyotmond�suk, eszess�g�k �s a besz�d fontoss�ga k�lt�szet�kben is megmutatkozott. Kalandv�gyuk csillap�thatatlan volt, de nem voltak kitart�ak. Amint �tl�ttak, meg�rtettek egy dolgot r�gt�n �jat kerestek.
Nem f�ltek a hal�lt�l, �gy tartott�k, a m�svil�gon tov�bb �lnek, �s ha ott meghalnak, �jra erre a vil�gra ker�lnek. A halott mell� tett�k n�h�ny t�rgy�t, fegyvereit, ruh�it �s n�mi �lelmet is. (A r�g�szek ves�t, marha- borj�- �s b�r�nycsontokat is tal�ltak. Egy gazdag kelta s�rj�ba 40 liter it�liai bort temettek.) A nemeseket fegyvereikkel, harci szekereikkel �s lovaikkal egy�tt temett�k el. (Egy Ciumestiben (Rom�nia) tal�lt f�n�ki sisak tetej�n egy nagy mad�r tal�lhat�, melynek sz�rnyai egy tengelyre vannak er�s�tve, aminek seg�ts�g�vel a mad�r sz�rnya fel-le tud mozogni.)

A kelt�k �let�nek, szok�sainak megismer�s�ben fontos forr�snak sz�m�tanak a szinte eg�sz Eur�p�ban el�fordul� r�g�szeti leletek �s a kereszt�ny �r szerzetesek le�r�sai. A papok t�rt�netei a VIII.-XII. sz�zad idej�r�l sz�rmaznak, �s legt�bbj�k mag�n viseli a kereszt�ny hit tan�t�sainak nyom�t. Itt-ott kieg�sz�tve, �t�rva szerkesztett�k meg a H�d�t�sok K�nyv�t, a Fionn-ciklust, a Kir�lyok ciklus�t, az Ulsteri mondak�rt �s a Lensteri t�rt�neteket. (A walesi m�toszokat Mabinogion �nekek n�ven ismerj�k.)
A XIX. sz�zadban az �jra felfedezett kelta mitol�gia sz�mos folkl�rgy�jtem�nyt �s romantikus m�vet ihletett. Az elveszett, betiltott b�lcsess�g �s a kelta szellemis�g sok modern szerz�n�l - t�bbek k�z�tt Yeats �s Joyce �r�saiban - is fellelhet�.
A romantikus druidizmus ir�nt �rdekl�d�k sz�m�ra �rdekes forr�s lehet k�t h�res m�, a k�t k�tetb�l �ll� Bardass �s a Pheryllt k�nyvek is, b�r ezek eredete vitatott. (A Bardass egy XVI. sz�zadban �l� londoni mesterember, Edward Williams nev�hez f�z�dik. �r�i �lneve Iolo Morganwyg volt. M�v�hez a walesi kelt�k hit�t vette alapul. A k�nyv jogi �s filoz�fiai �r�sok mellett foglalkozik az univerzum fel�p�t�s�vel is. A le�r�s szerint az univerzum h�rom koncentrikus k�r�b�l a k�z�ps� Abred, minden �let forr�sa. Gwynfyd, m�s n�ven a Birodalom a fizikai vil�g, a k�vek, n�v�nyek, �llatok �s emberek lakhelye. A harmadik, legk�ls� k�r, Ceugant az Istenek birodalma, csak megvil�gosod�ssal, vagy k�l�nf�le m�gikus technik�kkal �rhet� el a Birodalom lak�i sz�m�ra.)
Annak azonban, aki komolyabban bele akar m�lyedni a kelta vil�gk�p l�gk�r�be, hangulat�ba, �rdemes tanulm�nyozni az eredeti nyelven �r�dott forr�sanyagokat.