Nekromancia

Nekromant�knak a k�z�pkori Eur�p�ban azokat az embereket h�vt�k, akik (�ll�t�lagosan) megid�zt�k a s�rb�l a holtak szellemeit, hogy k�rd�seket tegyenek f�l nekik a m�lt �s a j�vend� rejtett titkair�l. A nekromant�t m�rf�ldnyi szakad�k v�lasztja el a k�z�ns�ges halottl�t�t�l �s a sze�nszokat tart� spiritiszt�t�l, valahogy �gy, mint a m�gust a boszork�nyt�l. � igazi beavatott, titkos mesters�gek tud�ja, m�g amazok egyszer� kont�rok, botcsin�lta amat�r�k a m�gia berkeiben. A halottl�t�nak, a m�diumnak a szellem csak akkor jelenik meg, ha akar, �s ut�na csak azokra a k�rd�sekre v�laszol, amikre kedve tartja. A nekromanta ezzel szemben parancsol a k�bor lelkeknek, k�m�letlen�l az akarata al� hajtja �ket. Mesters�ge k�ts�gk�v�l s�t�t sz�nezet�, s b�rmekkora hatalommal b�r, t�bbnyire �ld�zik, megvetik. M�gsem vehet� egy kalap al� a fekete m�gussal, a pokol igazi szolg�j�val; a nekromanta hajdanvolt emberek �rny�t id�zi f�l az alvil�gb�l, nem d�monokat, gonosz szellemeket; �s nem k�t alkut az �rd�ggel, lelke �dv�ss�g�t k�n�lva fel a tiltott tud�s�rt cser�be. Ez persze �deskeveset seg�t rajta, ha �ssze�tk�z�sbe ker�l a hat�s�gokkal; a halottid�z�s gyakorl�s�t az antikvit�s kezdete �ta szinte minden�tt szigor� t�rv�nyek tiltott�k, nemegyszer f�veszt�s terhe mellett. De mi t�rt�nik, ha egy neves orsz�gnagy, aki a maga szem�ly�ben hozta azokat a bizonyos t�rv�nyeket, hirtelen v�gs� szorongattat�sba ker�l, �s sehol sem l�t m�r kiutat? Olvassuk csak a Bibli�ban, hogy mit cselekedett Saul, miut�n Gilbo�n�l szembetal�lta mag�t a filiszteusok t�mad�sra k�sz�l� had�val!

A t�rt�net folytat�sa k�zismert: Saul tan�csot k�r S�muel szellem�t�l, hogyan nyerhetne gy�zedelmet ellens�gein. S�muel azonban megj�vend�li neki, hogy – mivel ellene szeg�lt az �r akarat�nak – holnap veres�get fog szenvedni a filiszteusokt�l, fiaival egy�tt elesik a s�kon, a kir�lys�g pedig D�vidra sz�ll majd. Saul erre el�jul. A halottid�z� asszonys�g mag�hoz t�r�ti, �s megvend�geli; egy h�zott borj�t v�g le neki, �s feh�r lisztb�l kov�sztalan lep�nyt s�t. A kir�ly, er�re kapv�n, elt�vozik. Annak semmi nyoma, hogy k�sz�netet mondott vagy fizets�get adott volna az asszonynak; igaz viszont, hogy �g�ret�t is betartotta, �s nem „irtotta ki az orsz�gb�l” tiltott mesters�ge miatt. Meglehet persze, hogy csak az�rt nem, mert nem maradt r� ideje. A j�slat ugyanis m�snap pontr�l pontra beteljesedik: a Gilboa-hegyen a filiszteusok leg�zolj�k a zsid�k had�t, Saul fiai harcban hullanak el, � maga pedig a kardj�ba bocs�tkozik. Ut�dja a kir�lys�gban D�vid lesz, aki eg�szen eddig a filiszteusok v�d�sz�rnya alatt �lt – ma �gy mondan�nk: politikai emigr�nsk�nt –, most azonban sz�ll�sad� gazd�i ellen fordul, �s orvul let�madja a gy�zelme ut�n mit sem sejtve hazafel� vonul� sereget. (Igen, ugyanarr�l a D�vidr�l van sz�, aki G�li�t legy�z�s�vel v�lt nevezetess�, �s k�s�bb Izr�el nagy uralkod�ja lesz.) A k�p teljess�g�hez persze m�g az is hozz�tartozik, hogy mi is volt Saulnak ama sz�rny� b�ne, ami miatt az �r elford�totta t�le az arc�t. Nos, egy kor�bbi hadj�rat sor�n, amit a zsid�k az am�lekit�k ellen vezettek, nem engedelmeskedett a parancsolat�nak. A sz�ban forg� isteni utas�t�s a k�vetkez� volt:

Saul azonban igen meg�talkodott volt b�n�ben, mert mutat�ba �letben hagyott egy-k�t am�lekit�t, k�zt�k a kir�lyukat, Ag�got is; a l�basj�sz�g elpuszt�t�s�ra pedig v�gk�pp nem mutatott hajland�s�got, ink�bb hazaterelte a jav�t Izr�elbe. Ez volt az az �greki�lt� szents�gt�r�s, ami�rt az �r buk�ssal �s hal�llal b�ntette. A tanuls�gos t�rt�net erk�lcsi mondanival�ja kiss� hom�lyos; kih�velyez�s�t az olvas�ra b�zom.