Sok n�p egy fa �sany�t�l �s egy fa �sap�t�l eredezteti mag�t. A kelt�k is azt tartott�k, hogy a f�k az emberek �sei. Legfontosabb f�nak -a f�niciaiakhoz, zsid�khoz, g�r�g�kh�z, r�maiakhoz �s a germ�n n�pekhez hasonl�an- a t�lgyet, az �g Isten�nek n�v�ny�t tartott�k. Kultikus helyeik is �ltal�ban t�lgyesekben voltak. Ezek a latin nemus (liget, tiszt�s) sz�b�l a nemeton (gall), drunemeton (kis�zsiai galat�k) �s nemed (�r) nevet viselt�k. A druid�k ezekbe a szent ligetekbe visszavonulva v�vt�k utols� harcaikat is a kereszt�nyek ellen. (A kelt�k �letf�j�nak -ami hasonl� a Kabbalist�k �letf�j�hoz- medit�ci�s k�pe szint�n egy t�lgy. Ennek seg�ts�g�vel t�rt�nik az ogham-fa "megm�sz�sa".)
A kelta �b�c� -az ogam- bet�i is f�kr�l lettek elnevezve, ami szint�n a term�szet fontoss�g�t �s az egyes f�knak tulajdon�tott er�t vagy tulajdons�got (rezg�st) hangs�lyozza.
Minden kelta t�rzsnek vagy t�rzssz�vets�gnek saj�t szent f�ja -az �r hagyom�nyban bile -volt, ahol a t�rzs kir�lyait avatt�k. Ez a fa a t�rzs ter�let�nek k�zep�n �llt, az egys�g �s a biztons�g jelk�pek�nt. Ha az ellens�g az �let F�j�t (crann bethadh) kid�nt�tte, ezzel meggyal�zta �s roml�sba d�nt�tte a n�pet. A szent fa olyannyira fontos volt, hogy a t�rzs ter�let�nek szakr�lis k�z�ppontj�n �ll� f�b�l minden csata alkalm�val elvittek egyet gy�kerest�l. Am�g ez n�luk maradt, addig az erej�k biztos�tott volt.
(A fa elnevez�s sok helyen el�fordult, m�g szem�lynevekben is s�r�n megjelent, mint a Bile �s a Ross (szent fa), vagy a gall eburones (eburos) t�rzsn�vben, aminek jelent�se tiszafa. Gyakori volt a Mac Dara, vagyis a T�lgy fia, a Mac Cairth, a Berkenye fia, �s a Mac Ibair, a Tiszafa fia (�r) elnevez�s is. A Dath� �ga �s a Tortu f�ja a k�risf�t, a Mughna pedig a t�lgyf�t jelentette.)

A kelt�k m�sik szent n�v�nye a t�lgy mellett, az azon �l�sk�d� fagy�ngy volt. Plinius szerint: "A druid�k - �gy h�vj�k ugyanis var�zsl�ikat- semmit sem tartanak szentebbnek a fagy�ngyn�l �s ann�l a f�n�l, amelyen n�, felt�ve hogy az t�lgyfa. De ett�l eltekintve is t�lgyerd�ket v�lasztanak ki szent ligetek�l, �s t�lgylevelek n�lk�l semmilyen szertart�st nem v�geznek; �gy maga a druida n�v is az � t�lgytisztelet�kb�l levezetett g�r�g megjel�l�snek tekinthet�. Azt hiszik ugyanis, hogy ami csak ezeken a f�kon n�, az �gb�l k�ldetett, s annak a jele, hogy a f�t maga az isten v�lasztotta ki. Nagyon ritk�n lehet fagy�ngy�t lelni, de amikor tal�lnak, �nnepi szertart�ssal gy�jtik �ssze. Ezt mindenekf�l�tt a hold hatodik napj�n v�gzik el; a holdt�l sz�m�tj�k h�napjaik, �veik, �s harmincesztend�s �vk�reik kezdet�t, s az�rt a hatodik napon, mert akkor a hold m�g teljes erej�ben van, �s nem futotta be p�ly�ja fel�t. Miut�n megtett�k a kell� el�k�sz�leteket a fa alatti �ldozatra �s lakom�ra, egyetemes gy�gy�t�k�nt �dv�zlik a fagy�ngy�t, �s k�t olyan feh�r bik�t vezetnek a helysz�nre, amelyeknek szarva m�g sohasem volt megk�tve. Egy feh�r ruh�ba �lt�z�tt pap felm�szik a f�ra, �s aranysarl�val lev�gja a fagy�ngy�t; ezt feh�r v�szonba fogj�k fel. Azut�n fel�ldozz�k az �llatokat, �s im�dkoznak, hogy Isten vir�goztassa fel a maga aj�nd�k�t �s azokat, akiknek juttatta. Azt hiszik, hogy a fagy�ngyb�l k�sz�tett ital a medd� �llatokat term�kenys�gre k�szteti, �s hogy ez a n�v�ny minden m�reg ellenszere."
�gy tartott�k, hogy vas haszn�lata n�lk�l kell leszedni, ez�rt a druid�k aranyb�l k�sz�lt sarl�val v�gt�k le. Hit�k szerint t�voltartotta a gonosz er�ket �s biztos�totta a term�kenys�get. Plinius szerint a fagy�ngy az ecet �s a toj�s mellett a t�z elolt�s�ra is alkalmas volt.

A vil�gtengely, vagyis az Axis Mundi szinte minden n�p mitol�gi�j�ban megtal�lhat�. Ennek jelk�pe a Vil�gfa, mely �sszek�ti egym�ssal a k�l�nb�z� vil�gokat, hogy lehet�v� tegye az ezek k�zti utaz�st. Gy�kerei az als� vil�gba ny�lnak, t�rzse a k�z�ps� vil�gnak felel meg, lombja pedig az �gbolt, a fels�bb vil�g. A rajta l�v� gy�m�lcs�k a tud�st szimboliz�lj�k. A f�t �ltal�ban egy k�gy� vagy s�rk�ny �rzi, ami a bels� k�zdelem �s az energia jelk�pe.
A kelt�kn�l Uisnech K�risf�ja az ami �sszek�ti a f�ldi vil�got az als� �s a fels� vil�gokkal, �s lehet�v� teszi az utaz�st ezek k�z�tt. Az �rek mitosz�ban Thomas, a b�rd szak�tott gy�m�lcs�t a f�r�l, hogy el�rje ez�ltal a tiszt�nl�t�st.

A Fa h�rom Vil�ga

Az �gi Vil�g megfelel a Mennyorsz�gnak, a Napnak, a Holdnak �s a csillagoknak. Itt �lnek az Istenn�k �s az Istenek, itt j�tsz�dnak egyes h�s�k utaz�sai, itt t�rt�nnek az asztr�lis utaz�sok, ezzel a s�kkal dolgozik a magasabbrend� m�gia �s innen sz�rmaznak a j�vend�l�sek. A Legfels� Tartom�ny, azaz a Teremt�s, a Magh Mor (Nagy Mez�), n�gy al-vil�got tartalmaz:

1. A kreativit�s �s az inspir�ci� helye a Mag Mel (Sz�p Mez�):
-Mag Airthech ( a Nagylelk�s�g Mezeje)
-Mag Ildathach (a Soksz�n�s�g Mezeje).
2. Az eredet �s a b�lcsess�g vil�ga a Sen Mag (�reg Mez�)
3. A csod�k �s a var�zslat helye a Mag Ionganaid (Csod�k Mezeje)
4. A f�ny �s a rem�ny vil�ga a Mag Findargat (Ez�stfeh�r Mez�):
-Mag Imchiunn (a Kedvess�g mezeje)
-Mag Argetn�l (az Ez�stfelh�k Mezeje)

2. A k�z�ps� a F�ldi Vil�g:

A Bile t�rzse megfeleltethet� az �r szigetnek. Ennek tartom�nyi feloszt�sa visszavezethet� az �si eml�kre, az atlantiszi v�ros feloszt�s�ra, a napker�kre. Ez a k�z�ps� vil�g n�gy plusz egy tartom�nyra oszlik. Az �szaki tartom�ny Ulster, a mitol�gi�kban a harcosok lakhelye, a nyugati ter�let Connaught az arisztokr�cia, a tudom�ny, a m�gia �s a m�v�szetek otthona. A keleti ter�let, Lenster, a b�s�g, a term�kenys�g �s a nagy lakom�k sz�ntere. Munster, a d�li ter�let az �sszes t�bbienek al�rendelt, �s a legszeg�nyebb mind k�z�l, az itteniek kiszolg�l�i a gazdagabb tartom�nyoknak. Ennek a r�sznek a nyugat, vagyis Connaught fel� es� r�sze a hal�l �s a t�lvil�gra val� �tjut�s helysz�ne. A mitol�gi�kban az itteniek soha nem l�zadnak fel, tudj�k, hogy mindenki el�bb ut�bb �gyis r�juk k�nyszer�l.
A k�z�ps� tartom�ny, vagyis a Meath (K�z�p) a kir�ly lakhelye. Itt tal�lhat� Tara, a kir�lyi v�r, ahol az uralkod� pr�b�lja �sszefogja a n�gy tartom�nyt, uralni a n�gy elemet, �gt�jat, tulajdons�got, �letter�letet. Ez a k�z�ppont a harm�nia, az �t�dik elem, ami ak�r a piramis cs�csa, �sszefogja a t�bbi elemet.
A Fizikai Vil�g a Bith, azaz a L�tez�s. Ennek vil�gai a S�ar (nyugat vagyis Connaught tartom�ny), a tud�s �s a druidizmus, a Dess (d�l �s Munster) a zene �s a k�lt�szet, az Oithear (kelet �s Lenster) a boldogs�g �s a b�s�g, a Thuaidh (�szak �s Ulster) a csat�k �s a v�gzet lakhelye.
A Tuatha n�p n�gy erekly�je k�z�l a nyugati Nuada Kardja (szellem �s leveg�), az �szaki Lugh D�rd�ja (harc �s t�z), a d�li Dagda �stje (�jj�sz�let�s �s v�z) �s a keleti Fail K�ve (b�s�g �s f�ld).

3. A legals� vil�g a Tenger Vil�ga:

Az Als� Vil�g az �s�k �s a hal�l lakhelye. A s�rdombok a kelt�k �jj�sz�let�sbe vetett hit�nek bizony�t�kai. A mitoszokban sokszor ide vezetnek a vad�szatok �s itt folynak a csat�k, mint Thuireann fiainak t�rt�net�ben, akik Lugh k�r�s�re indultak el megszerezni n�h�ny csod�s, var�zser�vel b�r� t�rgyat, �s eljutottak t�bbek k�z�tt az Asszonyok Sziget�re is.

A Tir Andomain (Als� Vil�g):
-Tir na n-Og (Fiatals�g F�ldje), ami a sz�ks�g �s a meg�jul�s
-Tir fo Thuinn (A Hull�mok alatti F�ld), a f�lelem �s a t�vlatok
-Tir na mBan (az Asszonyok F�ldje), a sz�ps�g �s a gy�ny�r
-Tir na mBeo (az �let F�ldje) az �si tud�s �s az �r�kk�val�s�g lakhelye

(Tir fo Thuinn-ban helyezkedik el Donn isten h�za, vagyis a Tech Duinn, ahova az emberek t�rnek meg hal�luk ut�n.)

A vil�gok k�z�tti utaz�sokra szolg�l� Vil�gfa a germ�n Yggdraszil k�ris, a bibliai Tud�s f�ja �s a kabbalist�k �let F�ja, de erre vezethet� vissza a mes�kben szerepl� �gig �r� fa mot�vuma is. Tal�lkozhatunk vele az azt�kok mitoszaiban �s Buddha t�rt�net�ben is, aki egy fa t�v�ben �lve �rte el a megvil�gosod�st. A hindu Visnu-t is gyakran �br�zolt�k egy kozmikus fa alatt.