Kelta Vall�s

A kelta n�pek egyik legfontosabb k�z�s von�sa, hogy vall�suk term�kenys�gkultusz volt. T�bb szerepk�rrel felruh�zott (polivalens) isteneik k�z�l a legfontosabbak a f�istenek, akik k�z� az �g, �s mivel alapvet�en napkultusz volt, a nap istenei, a harci istens�gek, a term�kenys�gistenek �s a mesters�gistenek tartoztak.
A harci istens�gek nagy szerepet j�tszottak a f�ggetlen kelta t�rzsek �let�ben a mindennapos h�bor�k miatt,  de a d�monok �s betegs�gek elleni v�dekez�s�l is hozz�juk foh�szkodtak. �k voltak hivatottak megv�deni a t�rzs javait is.
Szint�n jelent�s szerep�k volt a k�zm�vesisteneknek. A kelt�k �gyes k�zm�veseknek sz�m�tottak, kiemelked�ek voltak a fazekas- �s sz�v�mesters�gben, a haj��p�t�sben, kocsik�sz�t�sben, f�mfeldolgoz�sban, �gy  isteneiknek is sokoldal�aknak kellett lenni�k. Term�szetesen a vad�szat �s a term�kenys�g patr�nusai, vagy a szigeti kelt�k �let�ben a tenger istenei is jelent�s szerepet j�tszottak a kelt�k mindennapjaiban, vall�si �let�ben. Jellegzetes volt m�v�szet�kben az istenp�rok �br�zol�sa, ami �gy a kieg�sz�l�st �s a gazdags�got jelk�pezte.
A kelt�k a f�rfi �s a n� harm�ni�j�t rendk�v�l fontosnak tartott�k.

Minden t�rzs �let�ben l�teztek a kisebb jelent�s�g� istens�gek kultuszai, amikr�l a k�l�nb�z� t�jegys�gekhez, egyes foly�khoz, szikl�khoz, hegyekhez �s er�d�tm�nyekhez tartoz� t�rt�netek adnak k�pet.
Tov�bb bonyol�tja a k�l�nbs�gt�telt, hogy a kelt�k a fontosabb istens�geket t�bbf�le n�vvel is illettek. Egyes isteneket meg sem neveztek, mint a gall Teutatest, ami azonban �n�ll� istenk�nt maradt fenn, pedig csak a t�rzs megnevezhetetlen isten�t jel�lt�k ezzel a sz�val (teuta-t�rzs).

Term�szetesen ezek az istenek egy 'legfels�bb Isten' k�l�nb�z� megjelen�si form�it takart�k, amivel a nagy tud�s� druid�k is tiszt�ban voltak. A t�bbistenhit sokkal emberk�zelibb �s k�nnyebben befogadhat� volt az akkori ember sz�m�ra, a gyakorlatban hasznosabbnak �s �rthet�bbnek bizonyult. A megnyilv�nult isten egyes szf�r�it jel�lte, ami �ltal az emberek k�zelebb ker�ltek istenhez, jobban meg�rtett�k a benn�k lakoz� halhatatlan, �r�kk� jelenl�v�, mindent bet�lt� �s �tfog� er�t, amit a druid�k term�szetk�nt, a modern nyugati m�gi�ban t�rk�nt vagy �k�sak�nt ismernek.

A kelt�k olyannyira k�zel voltak isteneikhez, hogy vall�si szok�saikat m�g rabs�gban is meg�rizt�k. Ha erre nem volt lehet�s�g�k, ink�bb az �nk�ntes hal�lt v�lasztott�k.
Tartottak az istenek hatalm�t�l,  ismert�k a  karma �s a makrokozmosz t�rv�ny�t.

Mikor Nagy S�ndor a zsoldosaiv� akarta tenni �ket, megk�rdezte t�l�k, mit�l f�lnek legjobban a vil�gon. Titkon azt rem�lte, �t eml�tik majd, ehelyett a kelt�k azt felelt�k: Semmit�l, tal�n csak att�l, ha fej�nkre szakad az �g!
Esk�t is az �gre tettek. A nagy hadvez�r becs�lte �ket b�tors�guk�rt, tal�n az�rt, mert � sokkal t�bb dologt�l rettegett.